Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

Hiteljogi Döntvénytár. donjog kérdésében jogi bizonytalanság állott elő, de főleg abbóF az okból is, mert a felperes bűnvádi feljelentésében az értékpapíroknak lefoglalását és az értékpapíroknak alperestől való azonnal átvételét kérte, az alperes bankbizományos az értékpapírok kiadásának megtagadása mellett jogosan járt el akkor, amidőn épen a felperesnek a nyomozó rendőri hatóság által közvetített kérésére az értékpapírokat bűnügyi letétbe helyezte. A bírói letétbehelyezés tehát az anyagjogi jogszabályoknak megfelelően jogosan történt, ennek pedig az a jogi folyománya, hogy az alperes bankbizományost a kötelezettsége alól mentesítette. Nem sérteti ennélfogva a fellebbezési bíróság anyagjogi jogszabályt akkor, amidőn kimondotta, hogy alperest az értékpapírok kiadásának kötelezettsége nem terheli, felperesnek az értékpapírok letétbehelyezése után 6 hónappal indított keresete alaptalan. = A határozat a pénzintézetekre néz\e sűrűn felvetődő kétséget oszlat el helyesen. A kétség arra vonatkozik, hogy a pénzintézet a rendőrség letiltásának köteles-e és jogosítva van-e az értékpapírok kiadásának megtagadása vagy le(éll>ehelyezése által eleget tenni, különösen akkor, amikor a feljelentés és letiltás nem közvetlenül az ellen irányul, akinek nevén vezettetik az értékpapirletéti számla ? Természetesen ez tényállás dolga elsősorban. Kölcsön búzaértékben visszafizetésének kikötése. 112. Ez nem ütközik jogi vagy erkölcsi tilalomba akkor sem, ha a felek egyike sem termelő vagy keres(Kúria 1925 okt. 15. P. II. 1412/1925. sz.)u Indokok: Alperesek a fellebbezési bíróság ítéletét abban a részében támadják meg, amellyel őket 4.500,000 K tőkén és ennek ott megjelölt kamatán felül marasztalta. A panasz az alábbiak szerint nem alapos. A peresfelek jogviszonyát szabályozó A) alatti megállapodás szerint a felperes 4.500,000 K tőkéjével járult az elsőrendű alperes villanyszerelési vállalatának támogatásához; a vállalatba fektetett tőke visszafizetését illetőleg a szerződés azt tartalmazza, hogy az alperesek a kölcsöntőkét a búzának a teljesítéskor (fizetéskor) való középárfolyama szerint való értékben fogják visszafizetni. Ez a kikötés lényegében azt célozta, hogy a felperes a korona értékének csökkenő irányzala folytán a gazdasági viszonyok alakulása szerint szilárdabbnak látszó értékmérő — bűzavaluta — útján a kölcsön adott összeg belső értékének állandóságát fenntartsa. Habár a peresfeleknek egyike sem búzatermelő, vagy búzakereskedő, a fenti kikötés, mint az érték állandóságát fentartani hivatott módozat, jogilag vagy erkölcsileg tiltó rendelkezésekbe nem ütközik, de sőt az 1923 : XXXIX. tc. 4. §-a kifejezetten ren-