Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

Hiteljogi Döntvénytár. 121 kezések ellenére magát a felperesnek adott behozatali engedélyt vette meg, mert a fellebbezési bíróság által megállapított tényállás szerint a felek közt az I) a. szerződéssel nem a felperes részére megadott behozatali engedélyre, hanem az annak alapján behozható filmekre nézve jött létre az adásvételi szerződés és az alperes a szerződésben meghatározottnál nagyobb mennyiségű filmet tényleg be is hozott. Vételtől elállás pénzügyminisztérium fizetési késedelme miatt; jutalék valorizálásának megtagadása. 104. /. Eladó a vételtől elállhatott a vevő pénzügyminisztériummal szemben, mivel ez a szállított, nem kifogásolt részmennyiség árát nem fizette meg. — //. Megbízott jogára vonatkozó nyilatkozat értelmezése. — ///. Megbízott részére kikötött jutalék nem valorizáltatott, mert a kötelezett ez ellen a perben nem védekezett és ezért őt vétkes késedelem nem terheli. (Kúria 4925 márc. 3. P. VII. 4614/1924. sz.) indokok: A valódisága tekintetében nem vitás A) a. okirat szerint az alperes azzal bízta meg a felperest, hogy az ő meghatalmazottjaként tegyen ajánlatot a pénzügyminisztériumnak az A) alattiban körülírt famennyiség szállítására s az alperes által a felperesnek előírt ajánlatszövegben két helyen is kifejezetten van említés téve az ajánlattevő megbízójáról. Nyilván helytelen következtetéssel vonta le tehát a fellebbezési bíróság ennek az okiratnak tartalmából azt a jogi következtetést, hogy a peresfelek közt adásvételi szerződés jött létre, mert az A) alatti okiratnak a fellebbezési bíróság által felhívott utolsó bekezdésében foglalt az a kitétel, hogy az ajánlat elfogadása esetén az alperes a pénzügyminisztérium által megvett fát a felperesnek, illetőleg a felperes rendelkezése alapján szállítja le, csak annyit jelent, hogy a pénzügyminisztérium alá rendelt halóságok ellátására szolgáló famennyiség hova szállítása tekintetében a felperes, mint az alperes megbízottja veszi át a pénzügyminisztérium utasítását és annak értelmében vagy maga intézkedik, vagy az alpereshez továbbítja az utasítást, ami a nem vitás tényállás szerint meg is történt. A peresfelek közt tehát megbízási ügylet jött létre és a felmerült vita a megbízásra vonatkozó jogszabályok alapján döntendő el.