Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

86 Hiteljogi Döntvénytár. elismertetett. Csak annak a különbözetnek valorizált megtérítésére köteleztetett, amennyivel olcsóbban jutott a külföldi kifizetéshez, mintsem azon a napon a felperes pénzintézettől megvásárolhatta volna, nem pedig az előbbi állapot helyreállítására. (Kúria 1924 ápr. 25. P. ÍV. 3321/1923. sz.) Indokok: A fellebbezési bíróság azzal, hogy az alperes által kért tanúkihallgatást el nem rendelte, eljárási szabályt nem sértett: mert a bizonyítani kívánt az a körülmény, hogy alperes 1921. évi augusztus 25-én felperesnél a cseh korona árfolyama iránt telefonon*érdeklődött és felperes azt í K 60 f-ben jelölte meg, az ügy eldöntésére nem bír befolyással. Ekkor ugyanis az alperes a cseh koronákat a felperestől, saját előadása szerint, nem vette meg és az alperes tudta, hogy a 2. •/• alatti levél szerint 4921. évi augusztus hó 22-én 50,000 K prágai kifizetés megvétele tárgyában létrejött és le is bonyolított ügyleten kívül, további 50,000 cseh koronára nézve, közte s a felperes között ügylet nem jött léire; tudnia kellett tehát az alperesnek azt is, hogy a felperesnek 3. •/. alatti levele, mellyel az augusztns 22 iki kötés szerint átengedett 50,000 szokolért az alperest 230,005 K-val megterhelte s 50,000 szokollal az alperes darabszámláját elismerte, tévedésen alapult. Ebből pedig következik, hogy az alperes jogtalanul járt el, amidőn a felperes tévedését felhasználva s a cseh korona áremelkedését bevárva, 1921. évi szeptember 2-án a 3. •/. alatti levél alapján 4 K 60 f-es árban vette fel a felperestől azt az 50,000 cseh koronát, amelynek forgalmi ára ekkor már 4 K 75 f volt; az alperesnek idevágó felülvizsgálati panasza tehát alaptalan. Nem helytálló azonban a felperes csatlakozásának alapjául szolgáló az a jogi álláspont sem, hogy érvényes vételi ügylet hiányában az eredeti állapotot az 50,000 cseh korona visszaadásával helyre kellene állítani. Felperes ugyanis idegen valuták és devizák adásvételével iparszerűleg foglalkozó pénzintézet, akinél 1921. augusztus és szeptember havában előzetes kötés nélkül is, bárki vásárolhalott, készpénzfietés mellett idegen valutát vagy devizát; abból a körülményből tehát, hogy — az*alperes által felismerhető tévedésből kifolyólag — a cseh koronát a napi árnál 25 fillérrel olcsóbban adta az alperesnek, nem az ügylet érvénytelensége s az előbbi állapot helyreállítása, hanem csak az következik, hogy alperes a felperesnek tudatosan okozott kárt megtéríteni tartozik. A kártérítés mérve azonban nem haladhatja meg az összesen 7500 K-t kitevő különbözetet, mely az alperes által fizetett vételár és az ugyanakkori napiár között mutatkozik; mert az eladás folytán a felperes ennél nagyobb kárt nem szenvedett, ha pedig az alperesnek eladott cseh koronák helyébe, bármilyen okból másokat kellett beszereznie, úgy a rendes kereskedői gondosság a fennforgott tévedés felismerésétől függetlenül is, megkívánta volna, hogy felperes magát késedelem nélkül fedezze. Mivel azonban alperes ezt a 7500 K-át a felperesnek meg nem fizette, az időközben, az alperes indokolatlan késedelme alatt