Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVII. kötet (Budapest, 1925)

Hiteljogi Döntvénytár. S3 kép, hogy ha a bűncselekmény meg nem állapíttatik vagy ha a lefoglalást más okból hatályon kívül helyezik, lehet a íetétbehelyezett összeget annak részére kiutalni, aki a rekvirált készletet tulajdon- vagy más dologi jog alapján birtokában tartotta vagy ehhez való jogát kimutatja. Végül a Btk. 61. §-ának az elkobzást tárgyazó mellékbüntetés természetű rendelkezésének a kifejtettek szerinti értelmezése mellett szól még annak a meggondolása is, hogy eltérő felfogással a lehetőség útja nyittatnék meg arra, hogy előre vagy utólag létesült színlelt megállapodással a Btk. 61. §-a rendelkezéséhez képest elkobzandó tárgy vagy annak értéke a törvényszerű rendeltetése alól elvonalhassék. Mindezek alapján alaposnak kellett felismerni a felülvizsgálati kérelemnek azt a támadását, hogy a fellebbezési bíróság az anyagi jog megsértésével döntött akkor, midőn felperes kereseti kérelméhez képest az alperes kir. kincstár ellen marasztaló ítéletet hozott; miért is a fellebbezési bíróság megtámadott ítéletének megváltoztatásával, felperest az alaptalan keresettel elutasítani kellett. Felismerhető tévedés 78. esetében a szerződő fél nem használhatja ki azt a maga javára s ha mégis a tévedő féllel szerződést köt, a szerződés a tévedő félnek előtte ismert valódi akarata szerint tekintendő megkötöttnek Indokok: A peresfelek között kötött vállalkozási szerződés különös feltételei 5., 6. és 7. pontjának egymással összefüggő értelme helyesnek mutatja a fellebbezési bíróságnak azt az ítéleti lénymegállapítását, hogy ezek a feltételek a felperesek vállalati összegét akképen kontingentálták kétfelé, hogy ennek 60%-a fix összegképen az anyagi megtérítésekre, 40%-a pedig változás alá eshetőképen a munkabérekre volt előirányozva. Minthogy pedig a 7. pont a vállalati összeg megemelésének a munkabérek emelkedésével arányosan adott helyei, ki volt zárva, hogy a munkabérek megemelkedésének címén a vállalati összeg megemelése az emelkedés arányát meghaladó, a felpereseket tehát esetleg még épen nyereséghez juttató mértékében történhetett volna meg. Más szóval: a vállalati összeg nem emelkedhetett nagyobb százalékkal, mint maguk a munkabérek. Minthogy pedig az 1%-os munkabéremelkedéssel a munkabérek fedezetéül kontingentált 40%-nyi vállalati összegnek 1%-os megemelése az ezzel azonos arányú: felperesek, akik vállalkozó iparosok és akik előtt tehát (Kúria 1925 jún. 17. P. II. 586/1925. sz.)