Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 61 korona jelenlegi értékében kifejezett összegű vételárát egészben kifizette, vagy esetleg ennél még nagyobb összeget is fizetett, amikor tehát a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között az eladó hátrányára aránytalanság tényleg egyáltalán nem forog fenn. Ez pedig a szerződésnek a felek között törvényt alkotó erejét és a kereskedelmi forgalom alapjait ingatná meg. Azonkívül az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ellenkező felfogás mellett ilyen esetben a szerződésnek gazdasági lehetetlenülés okából megszűntnek kimondása azzal a következménnyel is járhatna, hogy az eladó az előbbi állapot helyreállításaképen a kapott vételárt csak a jelenlegi értékű koronában adná a vevőnek vissza, holott ő a vételárban annak idején ennél sokkal nagyobb értéket kapott úgy, hogy az eladó a saját szerződésszegéséből kifolyólag a vevő kárára még gazdagodnék is, ami nemcsak a jogot sértené, de a méltányosság követelményeibe is ütköznék. Ezekből folyóan az anyagi jognak az adott esetre való megfelelő alkalmazhatása céljából szükséges a tényállásnak abban az irányban való megállapítása, hogy a vételár fizetésekor 1919 febr. 17-én az aranykoronának ára hány magyar koronát tett ki és hogy az aranykoronának ára jelenleg hány magyar koronát tesz ki ? hogy aztán ennek alapján kiszámítható legyen, hogy a kifizetett vételárnak a jelenlegi értékű magyar koronákban kifizetett összege mennyit tesz ki és ehhez képest megítélhető legyen az, hogy a kereseti evőkészletnek ára a kereseti ügylet megkötése óta mostanáig oly mérvben emelkedett-e, amely emelkedés a kifizetett szerződési vételárnak a jelenlegi értékű koronában kifejezett összegével szemben is rendkívül aránytalan-e vagy nem? A fellebbezési bíróság elfoglalt jogi álláspontjánál fogva erre nézve tényállást meg nem állapított. A kifejtettekből folyóan a fellebbezési bíróság által részben jogszabálysértéssel, részben hiányosan megállapított tényállás alapján az ügy a keresetnek teljesítésre irányuló ága tekintetében sem lévén végeldöntésre alkalmas, a felperesnek erre vonatkozó felülvizsgálati panaszai következtében a fellebbezési bíróság ítéletének erre vonatkozó, valamint ezzel kapcsolatosan a perköltségek felül intézkedő részét is a Pp. 543. §-a alapján fel kellett oldani és a rendelkező rész értelmében kellett határozni. A megtámadott ítéletből, valamint a tárgyalási jegyzőkönyvből és mellékleteiből nem tűnik ki, hogy az alperes a fellebbezési bíróság előtti eljárásban tiltakozott volna az ellen, hogy a felperes korábban előterjesztett fellebbezési ellenkérelemét a 41. sorsz. tárgyalási jegyzőkönyv és az ahhoz NB) a. csatolt irat szerint a fent előadottakhoz képest megváltoztatta és hogy ezzel kereseti kérelmét az alperesnek válaszirati érvelése szerint tulajdonképen