Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. állapítása szerint a felmondás 1919 szeptember hó 1-én történt. A 4424/1919. M. E. sz. rendelet 1919 szeptember 10-én, az 1910 1920. M. E. sz. rendelet pedig 1920 márc. 2-án lépett életbe. Az 1910/1920. M. E. számú rendelet 24. §-a értelmében a szolgálati viszonyból a most említett rendelet életbelépése, tehát 1920. évi március 2. napjáig keletkezelt jogigényekre nézve, amennyiben a rendelet másként nem rendelkezik, a 4424 1919. M. E. sz. rendelet irányadó. Már pedig az 1910/1920. M. E. sz. rendelet a felmondási idő tekintetében önmagát visszaható erővel fel nem ruházta, hanem ily intézkedést csak a végkielégítés bizonyos eseteire tartalmaz. Nem változtat ezen a szabályon ugyanennek a 24. §-nak az a további rendelkezése, hogy a rendelet életbelépésével a kereskedősegédeknek, ipar- és kereskedelmi vállalatok tisztviselőinek szolgálati viszonyai szemponljából a 4424/1919. M. E. sz. rendelet 2., 4., 6—9., 11., 13—15. §-ai hatályukat vesztik, mert ez csak azt jelenti, hogy a rendelet életbelépése után a fennálló szolgálati viszonyokra és a belőlük keletkező jogigényekre már nem a korábbi, hanem az újabb rendeletet kell alkalmazni, de ez a rendelkezés nem érinti azokat a szolgálati jogviszonyokat, melyek az 1910 1920. M. E: számú rendelet életbelépése előtt már felbontattak és csupán a belőlük származott igények kerülnek az említett rendelet uralma alatt elbírálás alá. A 4424 1919. M. E. számú rendelet 15. §-a értelmében ennek a rendeletnek határozatmányait kell alkalmazni a rendelet életbelépése, tehát 1919 szeptember 10-ik előtt eszközölt felmondásokra is. A felmondási idő tehát a 4424 1919. M. E. számú rendelet 2. §-a értelmében az 1884: XVII. tc. és 1875: XXXVII. te. szabályai szerint irányul, és ekként fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazottra nézve három hónap. Alperes álláspontja szerint felperes az 1919 ápr. 1—15-ig félhavi időre 428 K 92 f fizetéstöbbletet, továbbá az 1919. évi jan. hó 1-től ápr. 15-ig terjedő időre 1478 K 40 f remunerációt illetéktelenül vett fel. Felülvizsgálati kérelmében azt panaszolta, hogy a fellebbezési bíróság ezeket az összegeket felperes terhére jogszabálysértéssel be nem számította. Ez a panasz sem áll meg. Az 1919 márc. 21-től 1919 aug. 1. napjáig a magánjogi szolgálati viszonyban álló munkaválallóknak szolgálati viszonyait, felmondási idejét és munkabérét szabályozó rendeleteket a 4424/1919. M. E. számú rendelet 1. §-a érvényteleneknek nyilvánította ugyan, de egyúttal kimondta, hogy az ezen rendeletek alapján már teljesített fizetések nem követelhetők vissza.