Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

12 Hiteljogi Döntvénytár. eljárási szabályzat 3. §-a értelmében az alperesi jogi álláspont­hoz képest csak öt évi vagy a felperesi jogi álláspontot leg­nagyobb részben elfogadó fellebbezési bírósági döntés szerint 17 évi szolgálati idő alapul vétele mellett tarthat igényt a szolgálali sza­bályzat alapján minden betöltött szolgálati év után utolsó fizeté­sének a 10%-át tevő végkielégítéshez. A fellebbezési bíróság ebben a tekintetben meg nem támadottan azt a tényállást állapí­totta meg, hogy a felperes 1902 május 4-től 4919 április 4-ig állott az alperes temetkezési vállalata szolgálatában; a kir. Kúria további ítéletében felhívott, F) alatti bizonyítvány szerint — ame­lyet alperes a felperesnek az elbocsátás után kézbesített — fel­peres 4913 március havától 4949 április 4-ig az alperes temet­kezési vállalatánál a Baross-utcai fiók vezetői tisztjét töltötte be. Peres felek egyező előadása szerint pedig nem vitás, hogy a felperes 4902. évben, mint szolga lépett az alperes vállalat szolgálatába és bizonyos ideig valóban szolgai teendőket végzett. A kir. Kúria korábbi ítéletében elfoglalt jogi álláspont sze­rint ugyan a végkielégítésnél elvileg csak a tisztviselői minőség­ben töltött idő vehető számításba, ez a jogi álláspont azonban nem állja útjál annak, hogy, amennyiben az alperes r.-t. az alkal­mazott előnyére a nem tisztviselői minőségben töltött szolgálali időt is külön határozattal figyelembe venni rendelte, ez az idő a végkielégítés kiszámításánál is számba vétessék. Már pedig a fellebbezési bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes r.-t. vezérigazgatója D. H. az 4948. év őszén az igazgatóság részéről azt a kijelentést tette, hogy a tisztviselői véglegesítés szempontjából felperesnek a tisztviselői alkalmazást megelőzőleg szolgai minőségben eltöltölt — tanuk szerint 4 2 eszten­dőt is — tisztviselői minőségben eltöltöttnek fogják tekinteni. Az a felülvizsgálati panasz, hogy ez a határozat a Károlyi­féle forradalomban lábrakapott szakszervezeti kényszer hatása alatt történt, mint új tényállítás a Pp. 535. §-ára tekintettel, bírói figye­lembe nem jöhet. D. H. az alperesi r.-t. vezérigazgatója az 4 875: XXXVII. t.-c. 4 93. és 43. §-ban biztosított jogállásánál fogva az alkalmazottak felfogadására, szolgálati járandóságuk meghatározására, a szolgá­lati szerződésnek az adott viszonyok között való esetleges módo­sítására felhatalmazva lévén; az a felülvizsgálati panasz, hogy a vezérigazgaló eljárása szabályszerű cégjegyzés hiányában az al­peresre nem kötelező, alaptalan. Minthogy pedig az alapszabályok 4 4. §-a értelmében a tiszt­viselő már 3 évi szolgálat után kérheti az igazgatóságnál vég­legesítését, felperes 4918. év őszén az F) alatti bizonyítvány szerint legalább is 5 éves tisztviselő volt, a 12 évi előző műkő-

Next

/
Oldalképek
Tartalom