Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 39 Meg nem támadott ítéleti tényállás D. Á. igazgató tanú vallomása alapján az, hogy felperes a C) alatti keltét közvetlenül megelőző napon, az ellene beérkezett feljelentések közlése után beismerte, hogy ő egy fuvarozási vállalatnak a részese, amely a gyár részére is dolgozik. Minthogy felperest gyári gondnoki alkalmazásánál fogva az úgynevezett belső fuvarozás feletti felügyelet és ellenőrzés illetett, az ő beismerése alapján megállapítható az a tény, hogy a gyár r.-t. igazgatóságának beleegyezése nélkül egy teherkocsit és két lovat beszerezve, a sógora nevén szerepeltette és azt egy gyári külső fuvarosnak adta át, hogy avval az alperes r.-t. gyár részére dolgozzék, az 1884. évi XVII. tc. 94. §. g) és h) pontjára való tekintettel kétségkívül súlyos szabálytalanság jellegével bír, de mert alperes r.-t. a C) alatti leveléből kitetszőleg ennek a ((súlyos szabálytalanságnak)) tudatában felperes ellen nem kívánta a rögtöni hatállyal való elbocsátást alkalmazni; de sőt felperesnek felmondási időre járó igényeit elvileg elismeri; anyagjogilag helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy az alperes utóbb — 1921. évi február 23-án B) alatti levélben — jóllehet a megejtett vizsgálat újabb szabálytalanságot nem derített ki, ugyanazon cselekményéért a rögtöni hatállyal való elbocsátás jogával többé nem élhetett, mert előbb C) alatti levelében ennek a jogának gyakorlásától ezáltal eltekintett, hogy felperesnek súlyos szabálytalanságok miatt állását felmondta. Felmondási idő fenntartásával történt szolgálati viszony megszüntetésének pedig jogi folyamánya, hogy az alkalmazott a felmondási időre járó, továbbá végkielégítési — összegszerűség tekintetében nem kifogásolt illetménveil — a fellebbezési bíróság ítéletében felhívott 1910 1920. M. E. 2., illetve 9. §. értelmében követelhette. Alperes marasztalása az anyagjogi jogszabályoknak megfelelő. = V. ö. Dtár III. f. XX. 81. 1., továbbá Hitelj. Dtár VIII. 2!). sz. esettel és jegyzeteivel. 19. A munkaadót abban az esetben is, ha az alkalmazottjainak jogviszonyáról szolgálati szabályzatot alkot, semmi jogszabály sem kötelezi arra, hogy minden alkalmazottját ennek a szabályzatnak az értelmében is szerződtesse, illetve nem gátolja abban, hogy bármely alkalmazottjának a szabályzaton kivüli jogállással nyújtson szerződtetést. (Kúria 1922 dec. 13. P. II. 835/1922. sz.)