Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 11. /. Az a zálogtartó hitelező — aki a zálogtárgyat az értékesítés idején jogosítva volt ugyan eladni, de az eladást szabályellenes úton és módon eszközölte — a zálogbaadó adósnak csupán azért a kárért felelős, amely a zálogbaadó adóst a zálogtárgynak szabályellenes úton és módon való eladásából kifolyólag érte. — //. KT. 306. §-ának az eladás módjára vonatkozó rendelkezése a felek szerződési szabadságát nem korlátozza és csak abban az esetben nyerhet alkalmazást, ha a felek az eladás útját és módját szerződésileg meg nem jelölték. (Kúria 1922 nov. 7. P. IV. 1169/1922. sz.) A kir. Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelmének részben helyet adva, a fellebbezési bíróság közbenszóló ítéletét akként változtatja meg, hogy a felperes kártérítési követelésének jogalapját csupán azon kárra nézve állapítja meg, amely a felperest az ügyiratokhoz 17.-/. a. eredetiben csatolt zálogszerződéssel kézizálogul lekötött állítólag 1000 hl bornak alperes részéről szabályellenes módon, magánúton, szabadkézből történt eladásából kifolyóan állítólag érte. Ezt meghaladó keresetével a felperest elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében, annak egész tartalmából megállapíthatóan, úgy a felperes kártérítési követelésének jogalapjára vonatkozó, mint a megtámadott ítélettel eldöntött kérdés megfelelő elbírálhatásához szükséges egyéb tényállás kellően elő lévén adva, az alperesnek a megtámadott ítéletben foglalt tényelőadás hiányossága okából emelt felülvizsgálati panasza alaptalan. Az irányadó tényállás szerint a felperes kereseti kárkövetelését nem a közte és a K. M. között a perben említett borra nézve létrejött s az alperes érvelése szerint lánckereskedelmi ügyletnek tekintendő vételügyletből, hanem az ügyiratokhoz 17. 7. a. csatolt, 1918 szeptember 30-án kelt s a felperes és alperes között létrejött zálogszerződésből, illetőleg a felperes által ezen szerződéssel alperesnek zálogba adott, állítólag 1000 hl bornak és boroshordóknak alperes részéről jogellenesen és szabályellenesen történt eladásából származtatja. Ebből folyóan az alperesnek az a perbeli előadása — hogy a felperes a kérdéses bort lánckereskedelmi ügylettel szerezte s hogy ilyen tiltott vételügyletből a felperes követelést bíróság előtt nem érvényesíthet — a jelen-