Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)
is Hileljogi Döntvénytár. vánualóan a törvény megkerülésével igyekezett magának biztosítani: a közerkölcsiségbe ütközik. — //. Közerkölcsiségbe ütközik az a társas szerződés is, melyhez az egyik fél csak munkájával, a másik tőkéjével járulván, az utóbbi a befektetett 26,000 K tőke ellenében a tiszta jövedelem egyharmad részének a maga javára tíz esztendőre való lekötésével olyan ellenszolgáltatást kötött ki és rövid időköz alatt oly értéket vett föl, amely saját szolgáltatásának értékét szembetűnően és aránytalanul meghaladja és egyenesen felperes munkájának kiuzsorázását célozta, felperes részére pedig a társulás hosszú tartamára semmiféle előnyöket nem biztosít. (Kúria 1922 nov. 15. P. II. 5054/1921. sz.) A kir. Kúria: A felülvizsgálati kérelemnek helyet ad, a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresete alapján kimondja, hogy a peresfelek között Budapesten 1920 március 21-én kötött társasági szerződés hatálytalan. Indokok: A felülvizsgálati kérelemből kitűnő az a panasz, hogy a fellebbezési bíróság a felperes keresetét elutasító ítéletével az anyagjogi jogszabályokat megsértette, alapos. A fellebbezési bíróság döntését a peresfelek által alakilag valódinak elfogadott szerződésre alapítja. Ez a szerződés szerint az a tényállás, hogy a felperes cipőfelsőrészkészítőmunkás és az alperes gimnáziumi tanár 1920. évi március 21-én egy cipészműhelyre vonatkozólag oly értelmű társasági szerződésre léptek, hogy a felperes munkájával és szakképzettségével, az alperes pedig, mint csendes társ 26,000 K-val járul az üzlethez, s a társasági jövedelemből olykép osztozkodnak, hogy a felperest kétharmad, az alperest pedig egyharmad illeti, ugyancsak a fenti arányban oszlik meg a netalán felmerülő vesztesség. Tényállás továbbá, hogy alperes a jövedelem egyharmad része címén 1920 április 27-től december l-ig 10,235 K-át és 66 fillért vett fel. Peresfelek jogügylete az 1884: XVII. tc. alább felhívott rendelkezéseire való tekintettel érvénytelen. Az 1884: XVII. tc. 5. §-a alapján kibocsátott 39,266/1884. számú kereskedelemügyi miniszteri rendelet sorolja fel a törvény