Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 5 fellebbezési bíróságnak, hogy alperes felperesnek Bécsben kiszolgáltatandó 300,000 osztrák" koronát 1920 nov. 2 -án, mint meghatározott napon leendő teljesítésre adott el. Ehhez a tényálláshoz, valamint ahhoz a meg nem támadott lovábbi tényhez képest pedig, hogy az eladott külföldi valutát alperes megbízottja a felperes megbízottjának csak 1920 november 10-én, vagyis nyolc napi késedelemmel szolgáltatta ki, alperes kártérítési kötelezettségének közbenszóló ítéleti megállapítását a kir. Kúria az anyagi jogalkalmazás szempontjából a felülvizsgálati támadásokkal szemközt is helyesnek találja. Az árú átadásában tanúsított késedelem ugyanis a KT. 353. §-a értelmében kártérítésre kötelez, s mivel felperes, a képviselője utján, ezt a kárigényét alperessel már két nappal a teljesítés előtt közölte, alaptalan alperesnek az a vitatása, hogy felperes a teljesítést kártérítési igény fenntartása nélkül fogadta volna el. A KT. 354. §-ára alapított érvelése pedig az alperesnek azért helytelen, mert késedelmes kártérítés azt a késedelmes felet is terheli, akinek egyébiránt az utólagos teljesítésre igénye volt és mert különben alperestől, mint a fentebb kiemelt tényállás mutatja, felperes a teljesítést utólagosan el is íogadta. Minthogy pedig a felülvizsgálati kérvényben felhívott és a felek ügyletkötésekor hatályban volt 770/1920. M. E. sz. rendelet szempontjából a feleknek kereseti ügylete semmi tilalom alá nem esett; minthogy végül felperes alperestől az osztrák koronát árúképen vette és így alperesnek erre a tartozására, mint nem pénztartozásra, nem alkalmazható az anyagi jognak az a szabálya, mely a pénztartozási késedelemnek jóvátételét kamatfizetés képében rendeli; a kir. Kúria alperest a minden panaszpontjában alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasította. = V. ö. az 1., 2., :i. SZ. esetekkel. 5. A károsult fél tényleges kárának megtérítéséhez csak akkor juthat, ha neki a kötelezett fél annyinál nagyobb összeget fizet, amennyivel a pénz értéke időközben csökkent. Amennyiben alperes a kár késedelem nélküli jóvátételét vétkesen elmulasztotta, kártérítésül azt az összeget köteles a felperesnek megfizetni, amely a pénznek a fellebbezési tárgyaláson előterjesztett keresetjelemelés idejében volt értékéhez viszonyítva, megfelel annak az összegnek, amely a kártétel idejében való teljesítés esetén a