Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

1. Habár a megszállás után a békeszerződés életbeléptetése előtt, a cseh kormány akként rendelkezett, hogy a megszállott területen eszközlendő fizetések cseh koronában teljesítendők, ez a rendelkezés a megszállott területen kívül lakó magyar állampolgárok fizetési kötelezettségei teljesítésére kihatással nem bírhatott és az említett rendelkezés nem adott jogot a cseh megszállolt területen lakó hitelezőnek arra, hogy az említett adósnak magyar koronában adott kölcsönösszegnek cseh koronában leendő vissza fizetését követelhesse. A békeszerződésnek, a háború bebejezése előtt fennállott, de a békeszerződés életbelépése előtt már kiegyenlített követelésekre visszaható ereje nincs. (Kúria 1922 október 25. P. IV. 917/1922. sz.) A kir. Kúria: A csatlakozási kérelmet visszautasítja, a felülvizsgálati kérelmet pedig elutasítja. Indokok: I. Az alperesek csatlakozási kérelme visszautasítandó volt, mert alperesek az elsőbíróság ítéletének helybenhagyott ama rendelkezése ellen, mely szerint váltójogi kifogásaiknak hely nem adatolt, nem éltek fellebbezéssel, ennélfogva az ítéletnek helybenhagyó része ellen a Pp. 523. §. értelmében felülvizsgálatnak, következésképen csatlakozásnak sincs helye. Magyarország és a Csehszlovák állam közt a békeszerződés az 1921 július 26. napján lépett életbe. A békeszerződés életbeléptetéséig a Magyarországtól elszakított Csehszlovák államnak jutott területek csupán a csehek által megszállolt, de jogszerint még magyarországi területek, s az odavaló illetőséggel bíró lakók magyar állampolgárok voltak, akiknek ügyleteinél a magyar jog volt még akkor irányadó és alkalmazandó. Hiteljogi Döntvénytár. XVI. 1