Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

XIIV Tartalommutató. Lap Váltótörvény. Fizetés. 56. A váltótörvény kifejezetten nem zárja ugyan ki annak lehetőségét, hogy a többféle minőségben váltókötelezett személy valamely váltóoselekményt annak határozott kifejezésével teljesítsen, hogy azt melyik kötelezetti minőségében teljesíti, ehhez képest a forgatóként is szereplő elfogadó a váltó kifizetését forgatói minőségben is teljesítheti; a váltókötelezetti minőségnek a teljesítéssel kapcsolatos meghatározásáról azonban a bírói gyakorlat értelmében csak akkor lehet szó, ha a több' féle minőségben kötelezett személy a váltóra vezetett nyilatkozattal vagy óvással állapította meg.azt, hogy melyik kötelezetti minőségben teljesíti a fizetést; mert ellenkező esetben a váltótörvény 48. §. 2. bekezdéséből vont joghasonszerűségnek megfelelően a többféle minőségben kötelezett személy fizetését abban a minőségben teljesítettnek kell tekinteni, amely minőségben teljesített fizetés által a legtöbben szabadulnak a váltókötelezettsóg alól _ „. _ ._. „.. „ _ .... _ „ „, 107 Váltókifogás. 57. A váltóbirtokos, ki a közvetlen szerződő félnek unokaöccse, az utóbbihoz való közeli rokonsági viszonyából folyóan jóhiszemű váltóbirtokosnak nem tekinthető „ „ _ „ .... ... 106 Csődtörvény. Megtámadási per. 41. A közadósnak az a jogcselekménye, hogy a hibáján kívül nem szállítható árúk vételárára felvett előleget részben készpénzzel, részben más kereskedőhöz küldött, ennek részéről azonban rendelkezésre bocsátott árúk szolgáltatásával törlesztette: egymagában még nem alkalmas annak megállapítására, hogy a közadós akkor már fizetéseit megszüntette. Ez akkor állapítható meg, ha a közadós ellen készpénzbeli követelés behajtása végett kielégítési végrehajtás foganatosíttatott anélkül, hogy a közadós tartozását nyomban kifizette volna _ „ 8t