Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)
Hiteljogi Döntvénytár. a késedelmes vevővel szemben a KT. 352., 347. §-ain alapuló és a tőzsdei árral bíró értékpapíroknak szabad kézből való eladására vonatkozó jogát akként kívánja gyakorolni, hogy a papírokat a tőzsdén való értékesítés helyett maga kívánta önszerződő félként, tőzsdei árfolyamon megtartani, az eladás megtörténtéről, illetve a papírok megtartásáról szóló s a KT. 437. §-a utolsó bekezdésében előírt azonnali értesítés ennek a jogcselekménynek oly lényeges kelléke, amelynek elmulasztása folytán az alperes az eladásra jogosan nem hivatkozhatik. - - III. A vevő, ki értékpapírjai kiadását követeli, legkésőbb a kereset beadásakor tartozását kifizetni vagy bírói letétbe helyezni köteles és ennek elmulasztása a magyar korona időközi elértéktelenedésére való tekintettel, kártérítési kötelezettséget von maga után. (Kúria 1923 okt. o. P. IV. 6618/1922. sz.) A kir. Kúria: A fellebbezési bíróság ítéletét a felperes felülvizsgálati kérelme folytán feloldja. indokok: l. Az 1921 ápr. 20-án felvett tárgyalási jegyzőkönyv szerint az alperes kijelentette, hogy az F—Z?6-ig terjedő okiratok alaki és tartalmi valódiságát nem kifogásolja, az Sz) és T) alatti levelekből tehát megállapítható, hogy alperes a felperes által megvett értékpapírokat, mint nála letétben levőket jelölte meg. Ebből nyilvánvaló, hogy a kereset alapjául szolgáló ügylet a megvett értékpapírok tényleges szállítására irányult, a fellebbezési bíróság tehát tévedett, amikor az ügyletet pusztán árúkülönbözetré irányulónak és így bíróilag nem érvényesíthetőnek minősítette. Mert a tőzsdei különbözeti ügyletet ennek az a sajátsága minősíti szerencseszerződéssé, hogy a félek a bár külsőleg vételként megkötött ügyletből a tényleges átadást és átvételt előre kizárják és szándékuk tisztán arra irányul, hogy a szerződés tárgyát közvetlenül és egyedül csak az a különbözet képezze, mely az árúnak vételára és egy későbbi időpontban jegyzett tőzsdei ára közt mutatkozni fog. Éllenben a tényleges szállítás megtörténte a tisztán árkülönbözetre irányuló szerencsejáték fennforgását fogalmilag kizárja, még pedig akkor is, ha a vevő az értékpapírokat nem tőkebefektetés végett, hanem az esetleg beállható áremelkedésből elérhető haszon reményében szerzi meg.