Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. S. alperesi cégvezető, tehát alperesnek az 1875: XXXVII. tcikk 38. §. értelmében teljes jogkörrel való helyettesítője előtt távoztakor kijelentette, hogy az irodába többet be nem lép és hogy alperessel szemben jogait a bíróság előtt fogja érvényesíteni, a törvény szerint (1884: XVII. tc. 95. §.) lényeges alakisághoz nem kötött ennek a kijelentésnek a közvetetlen megelőzőleg lefolyt botrányos jelenetre való tekintettel helyes értelme az, hogy felperes a vele szemben elkövetett sértés miatt a szolgálati viszonyt rögtön való hatállyal megszüntette. Ennek pedig a felhívott törvényszakasz alapján további folyománya az, hogy felperes a felmondási időre járó illetményeit követelheti ; azzal a fellebbezési bíróság felperesi anyagjogi jogszabálysértéssel utasította el. A felmondási idő kérdésében a kir. Kúria arra való tekintettel, hogy az alperes által a C), D) és F) alatti okiratok szerint ((üzemvezető mérnök)) ((egészségügyi mérnök))-ként alkalmazott felperesnek saját beismerése szerint mérnöki oklevele ugyan nincs, de vezetői állásánál fogva fontosabb teendőkkel megbízott alkalmazott tekintete alá esik, viszont az 1919/1920. M. E. sz. rendelet 2. §-ban jelzett két évi szolgálata pedig hiányzik, az 1884: XVII. tc. 92. §. irányadó jogszabálya alapján három hónapot állapít meg, felperes felmondási időre járó illetményeit a heti 1000 K fizetés figyelembevételével 12,000 K-ban állapítja meg annak megjegyzése mellett, hogy peres feleknek a felülvizsgálati tárgyaláson tett egyező nyilatkozatai szerint az alperessel szemben viszontkeresetileg jogerősen megállapított 3600 K-t felperes a végrehajtás kényszere alatt kifizette, a 3600 K beszámításának tehát helye nincs. A fellebbezési bíróság ítéletét ebben a részében a kir. Kúria a rendelkező rész szerint megváltoztatta. További három hóra követelt illetmények tekintetében a kir. Kúria a felperest elutasító fellebbezési bírósági ítéleti döntést fenntartja. == V. ö. Hitelj. Dtár IV. 61. sz. esettel. 86. Az alkusz — ellenkező megállapodás hiányában — költségei megtérítését és sikertelen közbenjárása díjazását nem követelheti; mert e költségek és munkadíj a közvetített ügyletnek a megbízás értelmében való sikeres létrejötte esetében az alkuszdíjban térülnek meg, sikertelenség esetében pedig az alkusz kockázatát teszik. Az alkuszi ügylet természetéből folyó ezzel a különös jogszabállyal szem-