Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Tartalommutató. xm Lap 60. Kereskedelmi ügyleteknél a fizetendő pénznem tekintetében elsősorban a felek akarata a mérvadó ós a KT. 326. §-ában foglalt az a magyarázati szabály, hogy kétség esetén az a pénznem tekintendő szerződésszerűnek, amely a teljesítés helyén divatozik, csak akkor jöhet alkalmazásba, ha a feleknek a fizetendő pénznemre irányuló akarata meg nem állapítható 112 61. AKT. 326. §. 2. pontja csak akkor alkalmazható, ha a szerződés olyan pénznemről szól, amely a teljesítés helyén forgalomban nincsen, nem pedig akkor, ha a szerződós a fizetés teljesítése helyén forgalomban lévő pénznemről szól _ _ _ „113 62. A hitelező, ki 1915-ben ezüst koronákat tett le, de adósainak azoknak használatát megengedte, a kölcsönre vonatkozó jogszabályok szerint csak a jelentkezésekor forgalomban lévő pénznemben követelhet teljesítést „ 114 79.1. A 3954/1919. M. E. sz. rendelet 3. §-a értelmében a kir. postatakarékpénztár által kibocsátott pénzjegyeket a rajtuk feltüntetett teljes értékben kell ugyan törvényes fizetési eszközül elfogadni; ámde nincs oly törvényes intézkedés, mely a szerződő feleket eltiltaná attól, hogy az egyaránt törvényes fizetési eszközök közül kizárólag bizonyos fajta, az adott különleges viszonyok között nagyobb vásárlóerővel bíró pénzjegyek kiszolgáltatásában állapodjanak meg és hogy azért akár az annak idejében szokásos árfolyamkülönbözetnek megfelelő összeg számításában megegyezzenek, akár pedig az a fél, ki e pénzjegyeket megbízásból, üzlete körében a másik fél részére beszerzi, ezért a helyi szokásnak megfelelő díjat a KT. 284. §-a értelmében előleges kikötés nélkül is igényelhesse 135 84. A 6700/1922. M. E. sz. devizarendelet a felek által szerződésileg elvállalt fizetési kötelezettséget sem hatályon kívül nem helyezte, sem nem módosította, sem pedig a külföldi pénznemben vállalt fizetési kötelezettség teljesítését el nem tiltotta és lehetetlenné sem tette, hanem csak a devizaforgalmat szabályozta .... __.._.„____„___ 145 Valorizáció. 5. A károsult fél tényleges kárának megtérítéséhez csak akkor juthat, ha neki a kötelezett fél annyival nagyobb összeget fizet, amennyivel a pénz értéke időközben csökkent. Amennyiben alperes a kár késedelem nélküli jóvátételét vétkesen elmulasztotta, kártérítésül azt az összeget köteles a felperesnek megfizetni", amely a pénznek a fellebbezési tárgyaláson előterjesztett keresetfelemelés idejében volt értékéhez viszonyítva, megfelel annak az összegnek, amely a kártétel idejében való teljesítés esetén a pénz akkori értéke szerint szolgált volna teljes kártérítésül._.__.„._._-____-:___ 5 6. III. A KT. 324. §-a csak a kölcsönön és ehhez hasonló jogcímen alapuló tartozásra nyerhet alkalmazást; de egyébiránt is az alperes csupán azt tartozik visszafizetni, amit valóságban fizetésül kapott. Ha tehát a felperes telepe volna a 324. §-on kívül eső okból a fizetés teljesítési helye, akkor is csak 84,000 osztrákmagyar koronának megfelelő azt a pénzértéket tartoznék az alperes megfizetni, amely érték a kezén maradt. — IV. Az alperes szerződésszegése az általa a íelperestől előre felvett vételár tekintetében csak a visszatérítés kötelezettségének meg-