Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 135 koronát a mondott célból, több más pénzzel együtt, J. M. volt m. kir. miniszterelnökségi titkárnak át is adta, ez azonban az egész pénzzel megszökött. Ez a tényállás, az anyagi jog szabályai szerint, felperes részére alperes ellen semmiféle követelésre nem alapít meg bírói jogsegélyben részesíthető igényt. Az országban hivatalos kiküldetésben tartózkodó ententetisztek, valamint az idegen államok itteni szerveinek összeköttetési szolgálatot ellátó futárok ugyanis a nemzetközi jogi szabályok értelmében területenkívüliségi jogokat s a saját vagyonukra, úti csomagjaikra, podgyászaikra és postai küldeményekre nézve a a belföldi polgárokkal szemben az ezeket terhelő mindama kötelezettségek alól mentességet élveznek, amelyeknek emezek a saját árúforgalmi viszonyaikban az adózási, vámkezelési árúforgalomnyilvántartási és egyéb törvényes szabályok szempontjából alája vannak vetve. Belföldi polgároknak a saját árúforgalmukat ennek a mentességnek az oltalma alá csempészniök tilos. Tilos; jogilag, mert erre a mentességre nekik nincsen joguk ; és tilos: erkölcsileg, mert nyíltan megsértik vele a jó állampolgár magatartásának a tisztességi parancsait. A peres felek ügyleti viszonya erkölcsi fogyatékosságának a jelenségeit, továbbá még meghalmozza az a lény is, hogy az ügyletkötésnek felperesnek minden haszonra érdemesítő fáradtság nélkül, aránytalan vagyoni nyereséghez juttatása volt. kockázati mellékkörülmények szerint játékszerűvé fajuló célja. A telek kereseti ügyletkötése ezek szerint mindkettőjüket terhelőleg jogi és erkölcsi tilalomba ütközött, ebből az okból pedig érvénytelen volt, tehát sem teljesítés, sem pedig kártérítés iránt nem lehet bíróilag érvényesíthető igénynek az alapja. De nem lehet alapja puszta helyrepótlás iránt teendő rendelkezésnek sem. Ennek ugyanis alperesnek a gazdagodása volna az anyagi jogi feltétele, amit pedig kizár az a tény, hogy alperes a szolgáltatást, amelyet az ügylet okából kapott, s célzott erkölcstelen eredmény elérése érdekébnn a megállapodásnak megfelelően tovább adta. A fellebbezési bíróság ítéletének marasztaló rendelkezése mindezek szerint ellenkezik az anyagi jog szabályaival. Ennek az ítéletnek a megváltoztatásával tehát a kir. Kúria felperest a keresetével elutasította. 79. /. A 3954-11919. M. E. sz. rendelet 3. §-a értelmében a kir. postatakarékpénztár által kibocsátott pénzjegyeket a rajtuk feltüntetett teljes értékben kell ugyan törvényes fizetési eszközül elfogadni; ámde \