Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

Hiteljogi Döntvénytár. 127 leges átvétel nélkül meguéve, ugyancsak egy tételben nagyban adta tovább el a wieni telepű vevőnek, aki maga is nagykereskedő, de kiviteli engedélyt nem szerzett. (Kúria 1923 máj. 30. P. II. 529 1922. sz.) A kir. Kúria: Felperest a felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: Felperes a felülvizsgálati kérelmében nem támadta meg a fellebbezési bíróság ítéletében megállapított azt a tényállást, hogy a kereseti külföldi gyártmányú csokoládéárúi már maga is egy budapesti nagykereskedő cégtől, tényleges átvétel nélkül megvéve, ugyancsak egy tételben nagyban adta tovább el a wieni telepű alperesnek, aki szintén nagykereskedő. Ez a tényállás, amelyen felperesnek az összes felülvizsgálati panaszai megdőlnek, illetve tárgytalanokká válnak, a fellebbezési bíróságnak helyes okfejtése szerint azt a vételi szerződést, amelyből felperes a kereseti igényét leszármaztatja, mint a közszükségleti cikkek közé tartozó kérdéses árúnak drágulását okozó, közbeékelődő ügyletet a jó erkölcsökbe ütközőnek mutatja, mely teljesítéshez juttató bírói jogsegélyben a fellebbezési bíróság ítéletében kifejtetteken felül a következő okokból nem részesülhet. Az 1917. év május havában, amikor a peres felek a kereseti ügyletet megkötötték, a lánckereskedési ügylet még nem a tételes jogszabályba ütköző jellegénél, hanem pusztán a jó erkölcsöket sértő minőségénél fogva volt érvénytelen. Ez azonban, mint a fellebbezési bíróság ítélete is helyesen ráutal, az ügyletből eredő igénynek bírói jogsegélyre érdemetlensége tekintetéből nem tesz különbséget és pedig annál kevésbé, mert ez az érdemetlenség a további jogfejlődéssel létrejött mai tételes jogállapot szerint is épenúgy fennáll. A még ugyanazon év október 15-én életbelépett 3678/1917. M. E. számú rendelet ugyanis, a 27. §-ában, a láncolatos kereskedést már büntető tilalom alávetette, s ezt a tilalmat az 1920. évi XV. tc. 1. §-ának 4. pontjában foglalt törvényes rendelkezés még meg is súlyosbbította. Az a felperesi védekezés pedig alaptalan, mintha a kereseti ügyletre az itt előrebocsátott jogi megítélést azért nem lehetne alkalmazni, mert külföldre teljesítendő szállítás volt a tárgya. Mert elsősorban is az ügylet erkölcstelensége mellett ennek joghatásai tekintetéből a szállítás helyi rendeltetése szóba egyáltalán nem jöhető körülmény. Ami pedig ennek a kérdésnek a tételes jogi vonatkozásait illeti: az idézett kormányrendelet az intézkedésének hatályára nézve a rendeltetési hely szerint semmiképen sem, a felhívott tc.