Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

106 Hiteljogi Döntvénytár. 1922 április 9-én és május 26-án hozott, a jutaléknak %-os meghatározását, valamint az alkalmazottak felfogadását és elbocsátását az igazgatóság hatáskörébe tartozónak kimondó határozatait perrel támadta meg. Arra nézve pedig, hogy az alperes cégnek a szerződési kikötés avagy alapszabályzat, esetleg szolgálati szabályzat értelmében és alapján a szolgálatban lévő alkalmazottnak fizetése egyidejű beszüntetésével való felfüggesztése jogában állana és a felperes felfüggesztése ily alapon következelt volna be, a fellebbezési bíróság ítélete alaki jogszabály sértése nélkül ténymegállapítást nem tartalmaz. Mindezekből pedig anyagjogi jogszabály sértése nélkül állapította azt meg a fellebbezési bíróság, hogy az alkalmaztatási jogviszonyban külön kikötés nélkül az alkalmazott felfüggesztésének más hatály nem tulajdonítható, mint csupán az, hogy az ekként felfüggesztett alkalmazott a felfüggesztés következtében csak tényleges működésében van akadályozva, de szolgálati illetménye kiszolgáltatása tekintetében ennek a felfüggesztésnek mi joghatálya sincs. De alapszabálybeli fenntartás nélkül e szolgálati alkalmazottak felfogadása, alkalmazása, díjazásának megállapítása és elbocsátása tekintetében feltétlen hatáskörrel bíró részvénytársasági igazgatóság részéről a felperessel szemben elkövetett fentebb részletezett intézkedéseknek külön közgyűlési határozat nélkül is hatályossága s az igazgatóságnak hatáskörében végzett intézkedései alapján magának az alperes részvénytársaságnak a felelőssége lévén megállapítható; miután az, hogy az alapszabályok értelmében a szolgálati alkalmazottakra vonatkozó intézkedés a közgyűlésnek lett volna fenntartva, a fellebbezési bíróság ítéletében alaki jogszabály sértése nélkül tényként szintén nem lett megállapítva; mindezeknél fogva az anyagi jog megsértése nélkül juthatott a fellebbezési bíróság arra az álláspontra, hogy a közgyűlési határozatnak a felperes mint részvényes által keresetlel történt megtámadása semmikép sem gátolhatja azt, hogy felperes az alperes igazgatóságának a szolgálati szerződésből folyó jogai megsértését előidéző tényeiből származtatott igényeinek érvényesítését már most tekintet nélkül arra, hogy az említett megtámadási keresetnek mi lesz az eredménye, megkísérelje. Nem sértett tehát jogszabályt a fellebbezési bíróság, midőn a kérdéses közgyűlési határozatoknak a felperes által részvényesi minőségben történt megtámadása ellenére a felperes szolgálati viszonyából származó, az igazgatósági határozatokra alapított kereseti követelések érvényesítése céljából folyamatba tett peres eljárást a megtámadási perek jogerős befejeztéig fel nem függesztette. Az alperesnek csatlakozási kérelme a kifejtetteknél fogva tehát