Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)
88 Hiteljogi Döntvénytár. fogadóként ugyanott írta alá és adta a felperesnek. Mindezekből a körülményekből pedig alaposan vélelmezhető, hogy a vélelügyletek megkötésénél s az A) és B) a. utalványoknak azzal szoros kapcsolatban álló kiállításánál a peres felek nem a mindkettejükre nézve idegen magyar jog, hanem az ügyletkötésnek és az ékszerek átadásának és átvételének, valamint az A) és B) alatti utalványok kiállításának helyén, mint egyúttal a felperes cég székhelyén és alperes akkori tartózkodási helyén fennálló francia jogot tartolták szem előtt, hogy tehát szerződési akaratuk az volt, hogy a köztük létesült jogviszony a francia jog uralma alatt álljon. Ebből pedig önként következik, hogy a fentiek szerint a perben eldöntendő kérdés elbírálásánál a francia jog idevonatkozó szabályai veendők irányadóul és pedig annál is inkább, mert a kifejtettekkel szemben egymagában az a tény, hogy az A) és B) alatti utalványok az alperesre Budaörs községbe vannak intézve és hogy ebből folyóan — külön fizetési hely kitüntetése hiányában — a nevezett község fizetési helynek is tekintendő, az adott körülmények között jogszerű alapul annak megállapítására, hogy a fentiek szerint a felek között vitás kérdés elbírálásánál a magyar jog volna alkalmazandó, annál kevésbé szolgálhat, mert ha e tekintetben esetleg kétely forogna fenn, akkor is ilyen kétség esetén a nemzetközi magánjog elvei szerint az árú szolgáltatásának helyén fennálló jog a pénzbeli ellenszolgáltatás helyén érvényben levő jogot megelőzi, tehát a jelenlegi esetben akkor is a francia jog volna alkalmazandó. Ezek szerint a másodbíróság a per elbírálásánál a francia jogot helyesen alkalmazta és annak az ítéletében felhívott szabálya értelmében az alperest a kereseti követelésnek francia frankokban való megfizetésére helyesen kötelezte, amiért is ítéletét az ügy érdemében a fentebb kifejtett okokból és az ezekkel nem ellenkező saját indokai alapján, helyben kellett hagyni. = V. ö. Hitelj. Dtár XIV. 1., 2., 3., 14.; XV. 34., 35., 36., 37., 46., 61., 76., 96., 97., 98., 108.; XVI. 1., 2., 3., 4., 6. sz. esetekkel. 44. A KT. 160. §-a nem tartalmaz olyan megszorító rendelkezést, hogy annak 2. bekezdése csak a megalakult, de be nem jegyzett részvénytársaságra vonatkozik; az idézett törvény rendelkezése szerint azoknak a felelőssége, akik a bejegyzés és kihirdetés előtt a társaság nevében eljárnak, nincsen a részvénytársaság megalakulásához kötve. (Kúria 1923 máj. 3. P. II. 2840 1921. sz.)
