Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XVI. kötet (Budapest, 1924)

80 Hiteljogi Döntvénytár. A kir. Kúria: Alperes felülvizsgálati kérelmét elutasítja. Indokok: A meg nem támadott irányadó tényállás szerint a felperes által az A) alatti kötlevél alapján 1920 júl. 1-én Érden az alperes malmában lévő s a felperes megbízottja F. B. mérnök állal néhány héttel azelőtt a helyszínén személyesen megtekintett és a B) alatti kazánhasználati engedély és nyilvántartási könyv adataival megegyező cjelenlegi állapotban)) megvett lokomobilra vonatkozólag Érdről Budapestre a felperes telepére történt szállítás után a felperes megbízottja állal azonnal foganatosított megvizsgájás azt állapította meg, hogy a gép mennyezetén a csőfaltól számított 4. és 5. csavarsor között 470 milliméter hosszú repedés van, amely repedés faggyú és grafitból készült keverékkel volt bekenve, hogy a repedés ne legyen feltűnő s hogy ily módon annak felismerhetése leplezve legyen. Az pedig szintén meg nem támadott irányadó tény, hogy a kérdéses repedés az úton szállítás közben nem jöhetett létre, hanem csakis úgy keletkezhetett és keletkezett, hogy a kazánban hoszszabb ideig tűz volt. anélkül, hogy a tűzszekrény mennyezete felett a hatóságilag megkívánt vízmennyiség lett volna; amiből okszerűleg folyik az a ténybeli következtetés, hogy a repedésnek csak a gépnek a felperes telepére történt beszállítása előtt és üzembe léte alatt kellett bekövetkeznie. Az pedig szintén meg nem támadott irányadó tény, hogy a gép a F. B. mérnök által történt megtekintése alkalmával nyomás alatt állolt, üzemben volt. Az alperes azzal szemben a fellebbezési tárgyaláson felhívott tanúval azt kívánta bizonyítani, hogy a gép a megtekintést kövelőleg üzemben egyáltalán nem volt, amiből, valamint abból a nem vitás tényből, hogy ilyen repedt állapotban a gépet üzemben tartani nem lehet és nem szabad, az alperes álláspontja szerint arra lehetne alapos következtetést vonni: hogy a kérdéses repedés nem ő nála, hanem esetleg a felperesnél állott elő s az ebből az okból lényegesnek tekintendő körülményre felhívott tanuk kihallgatásának mellőzése alaki jogszabálysértéssel történt; az alperesnek ez a felülvizsgálati panasza azonban nem alapos nem pedig azért, mert abból, hogy a felperes telepére beérkezte után azonnal megvizsgált gépen az úton szállítás közben elő nem állható és az azonnali felismerés elöl faggyú- és grafitgyurmával történt bekenéssel elleplezni kivánt repedés azonnal megállapítva lett, okszerűleg csak az következik, hogy annak a szállítást megelőzőleg tehát az alperes birtokában kellett bekövetkeznie. De amellett a nem vitás tényállás mellett, hogy a gép a F. B. által történt megtekintés alkalmával üzemben volt, az alperes által bizonyítani kivánt körülményből bizonyítás esetén is