Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytár. 17 míg ellenben a kötésnek ((leszámolásra)) létesítése, minta megbízás tartalmával és a megbízó érdekeivel meg nem egyező, a köteles gondossággal és ügyleti hűséggel ellentétes. Ennélfogva mindazt a hátrányt, mely a megbízó érdekeit a megbízás pontatlan teljesítése révén érte, az alperes helyrepótolni, illetve átvállalni tartozik. A tényállás szerint a tőzsdei kötés 1920 március I3-án létesíttetvén, az id. szokások 7. §-a értelmében készpénzre szólóan való megkötés esetén a legközelebbi tőzsdei napon, vagyis március 45-én, hétfőn volt volna lebonyolítandó, amidőn is a vételár a fedezetül kapott lebélyegzetten bankjegyekben teljes fedezetet nyújtott volna s nem állott volna elő az a helyzet, hogy a természetben Őrzött fedezeti összeg a leszámolási napot megelőzően 50 % erejéig a pénzlebélyegzéssel kapcsolatban kényszerkölcsönre való igénybevétel alá került. Az alperes mulasztására lévén eszerint visszavezethető, hogy a nyújtott teljes fedezel az ügylet lebonyolítása előtt fele-készpénzre csökkeni; az alperes a felperes megbízásából vásárolt értékpapírok kiadását nem teheti függővé a hibájából keletkezeti hiány pótlásától. Mindezekhez képest tehát a felperes felülvizsgálati kérelmének az egyéb, ezzel tárgytalanná váló panaszokat figyelmen kívül hagyva, helyet kellett adni és a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával az alperesi a helyesbített kereseti kérelemhez képest az 50 fabankrészvény helyébe lépett 100 olasz-magyar bankrészvénynek az időközben esedékessé vált szelvényekkel, illetve beváltási értékükkel együtt leendő kiszolgáltatására kellett kötelezni. Önként értetődik, hogy az alperes terhére esvén a lebélyegzés veszélye, az igénybe vett kényszerkölcsön erejéig felperes javára kiállított pénztári elismervény felett is az alperes rendelkezhetik. * * = Az 1897 aug. 1-én életbelépett «Értéküzleli szokások* ~2. S-a szerint az értékpapírok, külföldi váltók és valuták iránt kötött ügyletek lebonyolításuk módjára nézve kétfélék : a) közvetlen ügyletek; b) leszámolás útján lebonyolítandó ügyletek. Szabályként áll, hogy az olyan tőzsdei értékek iránt kötött ügylet, amelyeket a tőzsdetanács a tőzsdei leszámolásba von be, leszámolás útján lebonyolítandó ügylet gyanánt, minden más ügylet pedig közvetlen ügylet gyanánt kezelendő. A G. §. csak a teljesítés ideje tekintetében osztályozza az ügyleteket a) készfizetésre, b) leszámolásra, c) néhány nap alatti szállításra, d) szabott határidőre kötött ügyletekre. Ezek meghatározását a 7—10. S-ok tartalmazzák.