Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytár. A kir. pénzügyminiszternek 1921. évi 4504 P. M. 1921. számú rendelete szerint Magyarország felszabadult délvidéki területein levő pénzintézeteknél takarékpénztári betétkönyv ellenében elhelyezett, akár magyar korona-értékről, akár más pénznemről szóló betéteknek ezen rendelet hatálybalépése napján mutatkozó összegéből zárolandó annyi összeg, amennyi megfelel az illető pénzintézetnél a fél nevére elhelyezett, 1921 augusztus 21-én fennállott betétkövetelés után az 1921. évi XV. tcikk 3. §-a alapján kivethető vagyonváltság összegének. Ezzel a rendelkezéssel szemben alperes a kereset tárgyául szolgáló betéteknek teljes összegükben való kifizetésére nem kötelezhető, mert annak a vagyonváltság fedezetéül zárolt részét visszatartani köteles. Alapos ezek szerint alperes felülvizsgálati panasza annyiban, amennyiben őt a fellebbezési bíróság az egész 40,435 K 26 f betét * tőkének kifizetésére kötelezte s amennyiben a fizetési eszközül szolgáló pénz nemét ítéletében határozottan meg nem jelölte ; ezért a fellebbezési bíróság ítéletét vonatkozó részében meg kellett változtatni, illetve ki kellett egészíteni; egyebekben pedig alperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével el kellett utasítani. 28. Ha a megbízó a bankot tőzsdén jegyzett értékpapírok «legjobban» teendő megvételével azzal bízta meg, hogy a részvényeket át fogja venni és azonnal fizet, sőt a készpénzfedezetet a bank rendelkezésére bocsátotta; a bank eljárása csak akkor jelentkeznék a kapott megbízásnak megfelelőnek, ha a tőzsdei szokásokban szabályozóit módozatok közül a megbízó' ismert szándékával megegyező ügyleti formát, adott esetben tehát a készfizetésre való kötést választja; míg ellenben a kötésnek (deszámolásra» létesítése, mint a megbízás tartalmával és a megbízó érdekeivel meg nem egyező, a köteles gondossággal és ügyleti hűséggel ellentétes. Ennélfogva mindazt a hátrányt, mely a megbízó érdekeit a megbízás pontatlan teljesítése révén érte, tehát a leszámolási napot megelőzően bekövetkezett pénzlebélyegzés hátrányát is a bank köteles viselni.