Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteijogi Döntvénytár. az alapszabályok oly módosítása, mely a kibocsátás idején létező részvénybirtokosoknak elővételi jogát az új kibocsátású részvények felére korlátozta, törvénybe és alapszabályokba nem ütközik, feltéve, hogy az említett jog biztosítása nem a tervezettől vétetett át. — //. Oly nagyjelentőségű határozatra nézve, mint a részvényeseket megillető elővételi jog korlátozása, nem elégséges a meghívó tárgysorozatában ily megjelölés: «az alapszabályok 9. §-ánák módosítása, illetőleg átszövegezése». (Budapesti kir. ítélőtábla 1922 jan. 11. 6. P. 9212 1921. >z.) A kir. ítélőtábla: A felfolyamodásnak nem ad helyt. Indokok: Az a kedvezmény, mely szerint újabb részvénykibocsátás esetén a részvényesek a kibocsátáskor birtokukban levő részvények számarányához képest elővételi joggal bírnak, az elsőbíróság 29. sorszám végzésében foglalt helyes megállapítás szerint nem a tervezetből vétetett át, hanem a részvényesek számára az alapszabályokban biztosíttatott. Ez tehát nem oly szerzett jog, mely a részvényeseket az alapszabályokon kíxül álló valamely magánjogi címen illetné és amely ekként alapszabálymodosítás tárgya nem lehetne. Az az alapszabálymódosítás pedig, melyet a kT. 179. §»ának végpontja nem tilt, a többségi elvnél fogva alapszabályszerű módon elhatározható akkor is, ha az a részvényeseknek az alapszabályokban eddig biztosított jogait korlátozza, annál is inkább, mert nincs oly törvényes intézkedés, mely a részvényesek elővételi jogának korlátozását eltiltaná. Ezért az alapszabályok 9. §-ának oly módosítása, mely a kibocsátás idején létező részvénybirtokosoknak elővételi jogát az új kibocsátású részvények felére korlátozta, tönénybe és alapszabályokba nem ütközik. Mindazonáltal helyesen semmisítette meg az elsőbíróság az 1920 június 30-án tartott közgyűlésnek az alapszabályok 9. 5;-ának módosítására vonatkozó határozatát: mert a közgyűlési meghívóban, a határozat tárgya gyanánt, «az alapszabályok 9. ^-ának módosítása, illetőleg ál szövegezése)) volt megjelöhe ; ezzel azonban nem volt megjeföíve, hogy a közgyűlésnek mily irányban kell dönteni. Minthogy pedig oly nagyjelentőségű határozatra nézve, mint a részvényeseket megillető elővételi jog korlátozása, szükséges, hogy a részvényesek tisztában legyenek azzal, hogy az alapszabálx módosításnak épen e jog korlátozása lesz a tárgya és a 9. §. módosítása