Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi döntvénytár. 21 A kir. Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: Nincs tényként megállapítva és az iratok sem tartalmaznak arra nézve adatot, hogy bükkfából készült hordók képezték volna a kereset alapjául szolgáló ügylet tárgyát; hiányzik tehát a ténybeli alapja annak, hogy a bükkfahordók legmagasabb árát megállapító kormányrendelet erre az ügyletre alkalmaztassék ; a felperes felülvizsgálati kérelmének azonban mégsem lehetett helyt adni; mert ezt kizárja a fellebbezési bíróság ítéletének indokolása ellen irányuló alperesi csatlakozás alapossága. A fellebbezési bíróság ugyanis úgy találta, hogy felperes a teljesítés iránti kereset indításával nem merítette ki a KT. 353. >;-ában biztosított választási jogát és hogy ennélfogva jogában állott a per folyamán a teljesítés iránti kérelemről a kártérítés iránti kérelemre áttérni. Ez a jogi álláspont téves. Ugyanis: habár az a vevő, aki a késedelmes eladótól a teljesítést peren kívül követeli és ismételten szorgalmazza, ezzel csak szerződéses jogával él és egyáltalában nincs elzárva attól, hogy a KT. 353. §-án alapuló választási jogát ezután szabadon érvényesíthesse ; ha azonban a vevő a KT. 353. 5;-ában biztosított vagylagos jogok egyikét már keresettel érvényesítette, ezzel az ő választási jogát kimerítette és a kereset kézbesítése után valamely másik jog érvényesítésére rendszerint át nem térhet. A késedelmes eladó ellen a teljesítés iránt indított keresettel a vevő — tekintet nélkül arra, hogv emellett a késedelemből eredő kár megtérítését is követeli-e vagy sem — a KT. 353. §-ában részére biztosított három rendbeli vagylagos jogok egyikét érvényesítik ezen kereset kézbesítése után a teljesítést helyettesítő kártérítés iránti követelésre, az eladó beleegyezése nélkül, rendszerint át nem térhet ; mert az eladóra nézve, aki a teljesítés iránti kereseti kérelem értelmében leendő netaláni elmarasztaltatással számolva, esetleg az árúbeszerzése vagy készentartása iránt intézkedik, a jogén ényesítés ily változtatása káros lehet, de már az ilyen változtatás megengedettségével járó bizonytalanság önmagában is hátránvos; és mert különösen a háború alatti és utáni időben tapasztalt rendkívüli árhullámzások mellett nem lehet azt megengedni, hogv a vevő a perindítással megrögzített jogválasztástól, az árhullámzásoknak saját előnyére és az eladó kárára való kihasználásával, eltérhessen, illetve az utóbbit a reá háruló jogkövetkezmények tekintetéhen, még a per során is, bizonytalanságban tartsa. Vannak ugyan, a bírói gyakorlat szerint, a «jus variandi* tilalma alól kivételek; így meg van engedve a teljesítés iránti kérelemre áttérés oly esetben, amikor a teljesítés az alperesre nézve a per folyamán gazdaságilag vagy jogilag lehetetlenné vált: ez az eset