Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytár. A felperesek keresetüket a most jelzett egyezségre alapítva, az alperest összesen 200,000 K toké és jár. megfizetésére kérték kötelezni. A fellebbezési bíróság ítéletében előadott, illetőiéi: az elsőbírósági ítéletből elfogadott tényállásból kilünőleg nem vitás a felek között az, hogy a 100,000 K vételárelőleg a felpereseknek visszajár az alperestől és ebben a tekintetben csak az a vitás kérdés döntendő el, hogy a 100,000 K vételárelőlegnek alperes részéről 1919 dec. 15-én történt bírói letétbe helyezése a fizetés joghatályával bír-e ? Az erre vonatkozóan megállapítolí tényekből a fellebbezési bíróság helyes jogi okfejtéssel vonta le azt ;i következtetést, hogy az alperes, illetőleg annak ügyvédje a 100,000 K vételárelőleg kifizetését 1919 nov. 26-án, amikor az összeg felvétele végett a másodrendű felperes megjelent, jogtalan feltételekhez kötötte. Ebből pedig önként folyik, hogy a felperesek az összeg felvétele, illetőleg elfogadása körül hitelezői késedelembe nem estek, hanem épen ellenkezőleg az alperes eseti fizetési késedelembe az által, hogy az összeget a felperesek részére 1919 nov. 26-án ki nem fizette. Következésképen az alperes ezt követő időben a 100,000 K vételárelőleget törvényes ok nélkül helyezvén bírói letétbe, az fizetés joghatályával nem bír. Ebből folyóan a fellebbezési bíróság döntése, amellyel az alperest a 100,000 K vételárelőleg és kamatának a felperesek részére leendő megfizelésére kötelezte, az irányadó anyagjogi szabályoknak megfelel, amiért is a felülvizsgálati kérelemnek ez ellen irányuló részét, mint, alaptalant, el kellett utasítani. Ami pedig a haszontöbblet címén érvényesített 100.000 K követelést illeti, ebben a tekintetben a kir. Kúria a következőkel emeli ki. Az 1919 szept. 7-én életbelépett 4375/1919. M. E. számú rendeletnek az a rendelkezése, amellyel az 1919 márc. 21-ike előtt bor adásvétele iránt kötött s az árú átadásával még nem leljesített ügyletek hatálytalanoknak nyilváníttattak, egyáltalán nem /árja el a szerződő feleket attól, hogy az e rendelet értelmében hatálytalan ügyletet közös megegyezéssel a rendelet életbelépte után is hatályában fenntartsák és azt esetleg teljesítsék, vag\ arra vonatkozóan új megállapodást, egyezséget kössenek. Abból tehát, hogy a peres felek között 1918 szept. 22-én létrejött és 1919 jan. 13-án részben módosított borvételügylet a felhívott rendelet szerint hatálytalannak nyilváníttatott, még egyáltalán nem következik az, amit az alperes vitat, hogy a peres felek által erre az ügyletre vonatkozóan 1919 szept. 13-án kötött egyezség is hatálytalan lenne. Az alperesnek ezzel ellenkező értelmű felülvizsgálati panasza tehát alaptalan.