Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Tartalommutató. XXI Fix ügylet. 69. 11a a vevő az október 11-én megvett bort legkésőbb okt. 14-ig átvenni tartozott és ha a termelő tíladó maga is kölcsönhordókra volt utalva és a szüretelési idő is beállott: a vétel fix uiryletnek tekintendő „_ „ „. „ _ „ 121 Teljesítés lehetetlensége. 40. 11. Hivatalból vette figyelembe a Kúria, hogy az 1918 október végén kitört forradalmi események után Magyarország és Csehország között ellenséges viszony állott be és a szóbanforgó ügyletekre vonatkozó szerződéses teljesítési időben is olyan viszony állott fenn, amelynek következtében a szerződések teljesítése mindkét fél részéről lehetetlenné vált „, „ _ 82 47. Az 1918. év őszén bekövetkezett forradalmi események köztudomásszerű, a közrend és vagyonbiztonsági állapotok mélyreható megrázkódtatása és felborítását előidéző kihatásainak és következményeinek ily általános vonatkozásukban — annak megállapítása nélkül, hogy az egyes kötelmi viszonyok tekintetében a kötelem teljesítése, avagy az árú rendeltetése helyén lefolyt forradalmi események maguk egyedi (concret) vonatkozásukban voltak-e a szolgáltatást lehetetlenné tévő hatással — általános kötelem-szüntető hatályt tulajdonítani nem lehet 85 <i7. A megszálló oláh katonaság részéről fenyegető rekvirálással, mint az ügyletkötéskor fennforgó és a teljesítést meggátolható erőhatalommal nemcsak az eladónak, hanem a vevőnek is számolnia kellett. Nincs tehát helye annak, hogy e fenyegető veszélynek köteles előrelátása egyedül az eladó terhére vétessék számításba oly értelemben, hogy emiatt az erőhatalomra, mint a felelősség alól őt mentesítő okra nem hivatkozhatnék. Az ekként közvetetlenül fenyegetőnek és elháríthatatlannak tapasztalt erőhatalomra tekintettel az eladó a tanyáján még megmaradt csekélyebb rész termény szállítását, avagy a vevő rendelkezésére készen tartását külön világos kikötés nélkül nem tartozott megkockáztatni a fenyegető erőhatalomtól való mentesülésnek rendelkezésre álló rendet eszközökkel való biztosítása hiányában „_ .„ _. .„ „ _ __. 118 83.1. Az adós a teljesítés kötelezettsége alól felszabadul, ha a szolgáltatás hibáján kívül — oly körülménynél fogva, amelyért nem felelős — általában vagy csak ő reá nézve lehetetlenné válik; a szolgáltatásnak tárgyi lehetetlensége pedig az eladóra nézve fennforog, ha bizonyos meghatározott helyen levő árukészletet (zártfajú árút) egészben, vagy részben eladott és az az árúkószlet az ő birtokából és rendelkezése alól végleg elvonatik; ha pedig az ilyen árú nemcsak az eladó hibáján kívül, hanem oly időben megy veszendőbe, amikor az eladót késedelem nem terhelte, akkor ő nemcsak a teljesítés alól szabadul, hanem kártérítéssel sem tartozik. Az eladó hibáján kívül beállott tárgyi lehetetlenülés mellett nincs jelentősége annak, hogy az eladó a tulajdonjogot a vételár kifizetéséig fenntartotta 141 84. A forradalom kitörése után a forradalmi események, majd pedig az eladó telepeinek a románok által történő megszállása folytán az eladóra nézve a kötósszerű faáruknak a szállítása lehetetlenné vált és ez a lehetetlenülés az adott viszonyok között