Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Tartalotnmutató Lap az így szenvedett káráért a vétkes, avagy szándékos késedelembe esett adósát felelőssé tegye .._ ..„ _ 71 Fehérpénz. 3. Nem vét a bank a rendes kereskedő gondossága és a bankszokások ellen, sem azzal, ha az őrzési letétbe vételről csak a letevő jelenlévő és a letételt eszközlő megbízottjának ad elismervényt, de a letevőt külön levélben nem értesíti : sem azzal, ha a fehérpónzben letett összegnek letétként őrzését — miután arról a letevő felhívás ellenére nem rendelkezett — megszüntetve, a névérték egyötöd részét folyószámlán javára írta .„ „_„__„ J. „. „ „ .,_ 5 átí.1. Az adós lejárat előtt is fizethet, hacsak ettől külön szerződési kikötéssel, vagy a feleknek a fennforgó körülményekből megállapítható szándéka szerint a hitelező érdekében eltiltva nincs. Ha tehát a lejárat előtti fizetéstől el nem tiltott adós 1919. évi aug. hó 15. előtti időben és lejárat előtt hamisított fehérpénzben fizet: a fizetést a fizetett összeg egyötödét meghaladó részében az 5151/1919. M. E. sz. rendelet 4. §. 2. bekezdése alapján nem lehet megtámadni. — II. Az 5151/1919. M. E. számú rendelet intézkedései mellett egyedül csak a hitelezővel szemben a fizetés elfogadásának kierőszakolására alkalmazott egyedi (concret) kényszer az, ami a kifizetés hatálytalanságát eredményezheti,,,, „ _ „ „ 40 18. A megbízott megbízójával szemben gondosságra van kötelezve és a gondatlanságával megbízójának okozott minden kárért felelős lévén, ha a nála 1919 júl. 30-án átutalás céljából lefizetett fehérpónz átutalását 1919 aug. 14-ig, a 3954/1919. M. E. számú rendelet életbelépésóig nem foganatosította, sem azt az átutalás akadályai dacára megbízójának vissza nem adta: vétkességének jogkövetkezményeként az általa átvett egész összeg erejéig felelős akkor is, ha azt neki megbízója egészben vagy részben a 3954/1919. M. E. sz. rendelet 1. §-ában megjelölt hamisítványokban fizette volna is le ' „ _. _ 87 Bankjegy felülbélyegzés. 49. Az 1700/1910. M. E. sz. rendelet a felülbélyegzéssel el nem látott bankjegyeknek a magánforgalomban való használatát 1920. évi március hó 18 tói 28-ig sem engedte meg. Nincs kizárva ugyan, hogy a szerződő felek a bankjegyfelülbólyegzésből eredő jogkövetkezményeket szerződésszerüleg egymásra hárítsák, az ily megállapodás azonban feltételezi, hogy a hitelező, akire ily következmény ráhárul, tudomással bírjon a megállapodás alkalmával arról, hogy a felülbélyegzési rendelet megjelent „ „ „„ „,. ,„__.„_„„_.„_ 89 99. Az Osztrák-Magyar Bank bankjegyei külföldi lebélyegzés által megszűntek magyar bankjegyek lenni s minthogy a külföldi lebélyegzésű ilyen bankjegyek kivitele törvényes tilalom alá nem esett: nem alapos az a panasz sem, hogy azoknak román területre való kiküldése erkölcstelen cselekmény volna _ „175