Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Tartalommutató. követeli meg, hogy az ez alkalommal bemutatott névjegyzék betűrendes legyen. A KT. 242. §-a csak a már bejegyzett szövetkezet igazgatóságát kötelezi arra, hogy minden év január havában a tagoknak betűrendes névjegyzékét az üzletrészek kitüntetése mellett bemutassa. — II. Nem ütközik a törvénybe, hogy az alapszabályok a felmondási idő és a kilépés időpontja tekintetében különbséget tesznek az elköltözés miatt ós más okból történt kilépés között és míg az utóbbinál az üzletév végére szóló előzetes hat havi írásbeli felmondást állapítanak meg; addig a szövetkezet székhelyéről való elköltözés esetén a felmondási időt három hónapban szabják meg és kimondják, hogy a felmondásnak nem kell az üzletév végére szólnia és bármikor eszközölhető. — III. Az alapszabályok azt is megállapíthatják, hogy a szövetkezeti tag az évi nyereség reá eső osztalékára csak az üzletrészének teljes befizetése után tarthat igényt és hogy az osztalék iránti igény a teljes befizetés megtörténte előtt időelőtti; továbbá, hogy a nyereség felosztása nem az üzletrészek, hanem a befizetések arányában történik. — IV. Nincs ugyan oly jogszabály, mely az írónnal eszközölt névaláírás anyagi jogi kötelező erejét és érvényességét megtagadná ; de cégrendészeti szempontból jogosan követelhető meg, hogy a szövetkezeti tagságot létesítő belépési nyilatkozatok oly alakban állíttassanak ki, mely elmosódásukat és utólagos megváltoztatásukat megakadályozza; ilyennek pedig az elmosódásnak kitett és könnyen kiradírozható írón-aláírások nem tekinthetők. — V. A KT. 178. és 240. §-ai értelmében a közgyűlés összehívását az üzletrészek egytized részét képviselő tagok kérhetik, az alapszabályok e jogot az üzletrészek kisebb részének birtokához köthetik ugyan, de az üzletrészek egytized részét képviselő tagoknak a közgyűlés összehívására vonatkozó törvényes jogát nem korlátozhatják. — VI. A KT. 225. §. ö. pontja értelmében az alapszabályoknak azokat az elveket is meg kell állapítaniok, melyek szerint a mérleg készítésének történnie kell. Ezek közé az elvek közé tartozik annak meghatározása is, hogy a mérleg, mely időponttól meddig készíttessék és hogy ekként az üzletévnek mi a kezdete és vége; mert az üzleti évnek nem kell szükségképen a naptári évvel összeesnie. — VII. Az alakuló közgyűlési jegyzőkönyv, valamint az alapszabályok fonállal összefűzését ós a fonál lepecsételését az említett közokiratok hitelessége kívánja meg 22 MÁSODIK RÉSZ. ELSŐ CÍM. Kereskedelmi ügyletek általában. Foglaló. 32. Az az összeg, melynek egy része az ügyletkötéskor, másik része utóbb fizettetett, nem tekinthető foglalónak, hanem vételárelőlegnek _-„___„_.__.„_______ 112