Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

104 Hiteljogi Döntvénytár. álló töményektől eltérő rendelkezéseket is állapíthat meg, az 1912:LXHL tc. lé. ^-a csak a magánjogi követelések érvényesítése, a polgári peres és nem peres eljárás és általában a polgári igazságszolgáltatás, végül a jegybank ügyvitele tekintetében teendő rendkívüli intézkedésekre korlátozta; míg az 1914. évi L, tc. e felhatalmazást a magánjogi jogviszonyoknak a háború következtében szükségessé vált rendezésére, valamint a kivételes hatalom alapján tett intézkedések hatályon kívül helyezésével kapcsolatban szükséges átmeneti szabályok megállapítására terjesztette ki; ezek közé azonban nem tartoznak azok az intézkedések, melyek a magánjogi viszonyoknak -oly rendezését célozták, melyek nem a háború, hanem az ú. n. népköztársaság és tanácskormány jogilag érvénytelennek nyilvánított rendelkezései következtében váltak szükségessé, és azok az átmeneti szabályok, melyek nem a törvényesen gyakorolt kivételes hatalom alapján tett, hanem a népköztársaság és tanácskormány által eszközölt intézkedések hatályon kívül helyezésével állanak kapcsolatban. Noha az Í918 november 21-én 5488/1918. M. E\ sz. a. kelt rendelet a háború esetére szóló kivételes felhatalmazásra hivatkozik, az ú. n. népköztársaság kikiálltása után keletkezett ez a rendelet nem esik az említett törvényes felhatalmazás körébe, mert a háború nem tette szükségessé a magántulajdon oly széleskörű megsértését, hogy hat vasúti vállalat jogszerű tulajdonosaitól elvétessék; hanem arra az 1920:1. tc. 9. §-ának az^ a rendelkezése alkalmazandó, mely e rendeletet érvénytelennek nyilvánítja. Ebből folyólag az az intézkedés, mely e rendelet alapján tett rendelkezések hatályon kívül helyezésére vonatkozik, sem eshetik az 1914: L. tc. 14. £-ában foglalt és az 1920. évi VI. tc.-ben fenntartott törvényes felhatalmazás alá, hanem annak törvényessége az 1920:1. te. 9. ,^-ának szabályai alapján bírálandó el. E törvényhely kettős felhatalmazást adott a minisztériumnak, egyrészt a népköztársaság, másrészt a tanácsköztársaság szerveinek rendelkezései tekintetében. A népköztársaság szerveinek rendelkezéseivel szemben a felhatalmazás korlátolt, amennyiben a kormány ezeket, ha a jogrend és jogbiztonság érdekében szükséges, az alkotmány keretében ideiglenesen hatályban tarthatja, vagy heh ettük új rendelkezéseket állapíthat meg. míg a tanácsköztársaság szerveinek rendelkezései tekintetében azt az általános felhatalmazási nyerte a minisztérium, hogy az ezekkel létesített állapot megszüntetésére és a jogrend helyreállítására szükséges intézkedéseket rendeletileg megtehesse.