Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

Hiteljogi Döntvénytár. 73 ból származtatott igény érvényesítésére irányult és az csak az 1919 október havában nyert végleges elintézést s így tekintettel a peres felek között fennforgott vitás igényekre eme per eldöntéséig az alperes az óvadék kiadása tekintetében szándékos és vétkes mulasztással szintén nem terhelhető, helyes és az anyagi jognak megfelel a fellebbezési bíróságnak az a jogi döntése, amely szerint a felpereseket keresetükkel egészben elutasította s mint pervesztes feleket az elsőbírósági, valamint a fellebbezési eljárási költség megfizetésére kötelezte. Mindezeknél fogva a felpereseket felülvizsgálati kérelmükkel el kellett utasítani. = Az eddigi gyakorlat a késedelem minden következményét a késedelmi kamattal tekintette megtérítettnek. 41. /. Ha az alapszabályok szerint a tartalékalap a rendkívüli veszteségek fedezésére s a rendkívüli leírások pótlására szolgál, és az évi tiszta nyereségnek legalább 5°/o-a csatolandó a tartalékalaphoz mindaddig, amíg annak összege az alaptőke fele részének összegét el nem éri: abban az esetben az alapszabályok megfelelő irányban való megváltoztatása nélkül új tartalékalapot semmiféle rendkívüli veszteség fedezetére létesíteni nem lehet. — //. Az ítélet nem helyettesítheti a közgyűlés határozatát, s a megtámadott határozat érvénytelenítése esetében sem lehet az osztalék mennyisége tárgyában ítéletileg dönteni, hanem a részvénytársaság arra utasítandó, hogy közgyűlése útján a megsemmisített határozat helyett más határozatot hozzon. (Kúria 1922 ápr. 21. P. IV. 3650 1921. sz.) A kir. Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelmének a kereset főtárgya tekintetében helyt ad s a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával felperest keresetével elutasítja. Indokok: Az alperesi részvénytársaság be nem csatolt alapszabályainak a tartalékalapra vonatkozó rendelkezéseit a peres felek egyezően adták elő akként, hogy a 43. §. értelmében a