Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XV. kötet (Budapest, 1923)

66 Hiteljogi Döntvénytár. Iában nem volt megjelölve, noha a módosítandó egyéb §-ok számai a napirend 5. pontjában ki voltak tüntetve; ebből pedii^ a részvényeseknek arra a következtetésre kellett jutniok, hogy a 16., 18. és 25. §-ok módosítása nincs is tervbe véve. A 16., 18. és 25. §-ok módosítására vonatkozó határozatok tehát nem voltak szabályszerűen hirdetve: miért is az elsőbíró­ság végzésének ezen határozatokat megsemmisítő részét helyben kellett hagyni. Ad II. A KT. 177. §-ának feni kifejtett értelmezéséből az is következik, hogy a napirendre kitűzött tárgyakban tett indítványok teljes szövegének a meghívásba való felvétele nem szükséges, ha a megjelölés oly módon történik, hogy abból kitűnjön, hogy a közgyűlés milyen tárgy felelt és milyen irányban fog határozni. A közgyűlési meghívóban ki volt téve, hogy a napirend 1. pontjában határozat hozandó az alapítójegyek tulajdonosainak ajánlata felett a 900 drb alapítójegynek az Atlantica Tengerhajó­zási részvénytársaság részvényei ellenében való megváltása tár­gyában ; a 2 . pontban pedig határozat volt hozandó az alapító­jegyek megváltása folytán az alaptőkének 13.700,000 koronára való felemelése tárgyában. Ebből a tárgysorozatból a részvényesek nem lehettek két­ségben az iránt, hogy a tervezetben és alapszabályokban bizto­sított előjogokkal bíró 900 drb alapítójegy lesz megváltandó oly módon, hogy ezek helyett azok tulajdonosainak a részvénytársa­ság részvényei engedtetnek át és hogy a megváltás folytán az eddigi 11.000,000 korona alaptőke 13.700,000 koronára, azaz 2.700,000 koronával lesz felemelendő. Ebből aztán az iránt sem lehettek kétségben, hogy a megváltásnak a részvénytársaság által kell történnie és hogy épen a megváltás természeténél fogva a felemelt részvénytőkére befizetés nem történik, mert hiszen az új részvényeket az alapílójegyekkel kell kicserélni és ezért a tőke­felemelés akként vitetik keresztül, hogy a részvénytársaságnak más címen feltüntetett vagyonából 2.700,000 korona az alaptőké­hez csatoltatik. Az a körülmény, hogy a meghívóban a tartalék­alapnak e célból való igénybevétele nem volt kitüntetve, azért sem bírhat jelentőséggel, mert a keresztülvitel közzétett módo­zatából nyilvánvaló lévén, hogy az alaptőke felemelése tényleges befizetés nélkül és a részvénytársaság vagyonához tartozó vala­mely alapból való kihasítás által fog történni, nem lehet a közzé­tétel szempontjából lényeges, hogy az igénybeveendő alap is meg­jelöltessék, mert azáltal, hogy az összeg honnan csatoltatik az alaptőkéhez, sem magának a részvénytársaságnak mérlegszerű vagyoni helyzetén, sem az egyes részvényesnek a részvénytársa­ság vagyonához való jogain változás nem történik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom