Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

so fii leijogi Döntvény lat. kimutatják, hogy a jelzálogjoggal biztosítóit követelés az annak megszűnésére alkalmas valamely módon elenyészed, ami ennek folylán a jelzálogjog érvényesítését mindenkorra kizárja. Az a kérdés tehát, hogy a jelzálogjoggal biztosított 15,000 K-ás követelés a felperesek által vitatolt fizetés által tényleg kielégíttetett-e ? mert alperes ezt a fizetést — hivatkozással az 5151/1919. M. E. sz. rendelet 4. §-ának 2. bekezdésére —joghatályosnak nem fogadja el teljes egészében. Az e részben megállapított tényállás az, hogy az eredeti adósok egyike K. M. a még egészében le nem járt 15,000 K tartozási összeget 3 havi felmondási időre eső kamataival együtt, az alperes pénzintézet hivatalos helyiségében, az alperes pénzkezeléssel megbízott ügyvezető igazgatójának V. A.-nak 1919. évi augusztus hó 7. napján hamisított fehérpénzben kifizette s ettől úgy a bejegyzési záradékkal ellátott (C. a.:) eredeti biztosítéki okiratol, mint a folyósított összegekről szóló adósleveleket egyidejűleg visszakapta, amely fizetés alkalmával V. A. az alperes részéről a hamisított fehérpénz elfogadását illetőleg fenntartással nem élt, hanem csak K. M. eltávozása után jegyezte fel az üzleti könyvben azt, hogy a fizetés fehérpénzben történt. Minthogy a szövetkezet ügyvezető igazgatójának, mint a KT. 193., 49., illetve 241. §-ai érlelmébeni kereskedelmi meghatalmazottnak jogköre minden különös meghatalmazás nélkül, a szövetkezeti ügyek vitele tekintetében csak azon ügyletre terjed ki, amelyek a szövetkezet naponkénti rendes ügyvitelével járnak és csak azon jogcselekményre, melyeket az ilyen a mindennapos ügyvitellel rendszerint járó ügyletek szükségessé teltek; különleges körülmények közölt felmerülő és ezért a mindennapi rendes ügyvitel körébe nem vonható, a szövetkezet anyagi érdekeit mélyebben érintő fontos ügyletekben azonban, az ügyvezető igazgató egymagában a szövetkezel képviseletére hivatoll és jogosított igazgatóság részéről nyert külön meghatalmazás nélkül, a szövetkezetet kötelező hatállyal eljárni jogosítottnak nem tekinthető : miért is a kir. Kúria úgy találja, hogy a jelen eselben V. A. az alperes szövetkezet ügyvezető igazgatója a 15,000 K fehérpénz elfogadásával rendes jogkörét ^meghaladó cselekményt teljesített, amely jogcselekménye az alperes szövetkezetlel szemben nem lehet joghatályos, mert a nevezettet erre külön meg nem hatalmazta. Köztudomású volt ugyanis az úgynevezett tanácsköztársaság megszűnte után, vagyis 1919. évi augusztus hó elején, hogy az úgynevezett tanácsköztársaság állal előállított és forgalombahozott úgynevezett fehérpénz hamisítvány volt. amelyért az Oszlrákmagyar bankot kötelezettség nem terheli.