Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Hiteljogi Döntvénytár. ferencvárosi állomáson megvolt és meg is állapíttatott, bizonyítékot elo nem terjesztett. A fellebbezésében az alperes maga is azt állítja, hogy a kérdéses kocsit 1918 november 23. napján részlegesen kiiosztott állapotban továbbította. Annak megállapítása tehát, hogy a kocsiban elhelyezett és a felperes címére feladott árúkból mily mennyiség hiányzik a részleges fosztogatás után, az alperesnek módjában és kötelességében állott. Alperes azonban a fosztogatás ós a hiány leifedezése után, a megállapított és irányadó tényállás szerint a V. í. Sz. 82. §-ban kötelezően előírt tényálladéki jegyzőkönyv felvételét elmulasztotta, ennélfogva, ha bizonyíttatnék is, hogy a kérdéses kocsi részleges kifosztásnak ki volt téve, nem volna bizonyítottnak vehető, hogy a részleges fosztogatás a felperes címére feladott árúkra is kiterjedt és nem volna kizártnak vehető, hogy ez a hiányzó árú a Ferenczváros és Győr közti útvonalon esetleg vis majornak nem tekinthető egyszerű lopás folytán veszett el. Erre tekintettel helyesen állapította meg a fellebbezési bíróság, hogy a V. Ü. Sz. 84. §. értelmében a vasút felelősségét kizáró erőhalalom fennforgását az alperes nem bizonyította és erőhatalom megállapíthalását az ajánlott tanubizonyítás lefolytatása sem eredményezhetné. Ennek folytán a felülvizsgálati kérelemben felhozott, anyagi és alaki jogszabálysértésre alapított támadások alaptalanok lévén, a felülvizsgálati kérelmet elutasítani kellett. * * = 1921 ápr. 30-áli életbelépett a 3047,1921. M. E. számú rendelet a vasútat fuvarozás alapján terhelő kártérítő felelősség korlátozása tárgyában. 24. Az 19H: L. tc. 1. $-ában nincs oly rendelkezés, amely a vevőnek a véielárlöbblet visszakövetelhetésére őt megillető jogról való lemondását hatálytalannak nyilvánítaná, ily rendelkezés hiányában pedig a visszakövetelhetési jogról való kifejezett lemondás a visszakövetelhetési jognak érvényesítését kizárja. (Kúria 1921 május 3. P. III. 534 1921. sz.)