Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Hiteljogi Döntvénytár. nem teljesítés miatt kártérítésre irányuló kereset alapján jogos igénye nem lehelne. A in. kir. minisztériumnak a közszökséaléli cikkek forgalombahozatalánál előforduló visszaélések meggátíása tárgyában 1917 szeptember .'íO-ikán 36.78 1917. M. E. sz. a. kibocsátott rendelete ugyanis 28. í^-ában akként rendelkezik, hpgy az, aki szükségleti cikk továbbeladásánál olyan ellenszolgáltatást köt ki, vagy fogad el, amely a beszerzési árt a felmerült költséget és a rendes kereskedői hasznot aránytalanul meghaladja, kihágást követ el és büntetendő. Ebből pedig nyilván arra kell következtetni, hogy amennyiben annak esete forogna lenn, hogy a kárösszeg meghatározása tekintetében irányadó időpontban a piaci ár a háborús viszonyok hálása alatt aránytalanul magasra emelkedett, felperes ilyen háborús konjunkturális átalakulás folytán előállott, a költséget és a rendes (tisztességes) kereskedői hasznot meghaladó árkülönbözetet jogszerűen nem igényelhetne. Az a körülmény, hogy a szóbanlevő kormányrendelet csak az említett időpontot követőleg bocsáttatott ki, ennek az elvnek az alkalmazását azért nem gátolhatja, mert már az említett rendelet büntető rendelkezésének megalkotása előtt is, a tisztes kereskedői forgalom terén kövelett életfelfogás szerint, a tisztességes kereskedelem elveibe, ekként a jó erkölcsökbe ütközőnek vétetett az, ha a kereskedő valamely közszükségleti cikket oly áron forgalmazott tovább, mellyel az árú a kérdéses rendelet 28. §-áhan meghatározott mértéken felül megdrágíttatott. Amiből következik, hogy amint a kifejtett elvekre ^aló figyelemmel nem adhatna túl a jó erkölcsökbe ülköző, sőt az említett kormány rendelkezésnél fogva a tettesre már a legenyhébb esetben is kihágásnak minősülő cselekmény elkövetése nélkül vevő az általa beszerzett árún oly magas áron, mely a 28. §. értelmében kiszámítandó tisztes kereskedői nyereség határát meghaladná, úgy a szerződés nem teljesítése következményeként előállott Aesztelt haszon fejében sem ítélhető meg vevő javára eladóval szemben oly összeg, mely az árú birtokában elérhetett lisztes kereskedői haszon mérvét túllépné. Minthogy a fellebbezési bíróság a kérdésben forgó 150 w. bükk- és gyertyánfa tekintetében az általa elfoglalt téves álláspontból folyóan nem állapította meg a tényállást a fentiekben jelzett azokra a körülményekre nézve, amelyek nélkül a per az ezen 150 w. fa után keresetbe vett kártérítés tekintetében az itt vázolt jogi álláspontnak megfelelően el nem bírálhat*'); ezeknél fogva a fellebbezési bíróság ítéletét és eljárását e részben a Pp. 543. §-a alapján fel kellett oldani és a jelen ítélet rendelkező része szerint kellett határozni. =s V. ö. Hitelj. Dtár XIU. 83. sz.