Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Hiteljogi Döntvénytár. ! 1 amelyekből H. B. örököseinek valamely joghatályos lemondó nyilatkozatát meg lehetne állapítani: és mert az a kérdés, hogy H. A. elhalt társasági tag örököseinek tagsági jogai kielégítés vagy lemondás folytán megszüntek-e vagy sem, a H. U. örököseit megillető jogok érvényesíthetésére befolyással nem birhat. Tekintettel végül arra, hogy a kir. Kúriának a 68,300 1911. I. M. sz. rendelet alapján kifejlődött állandó gyakorlata szerint a perenkívüli kereskedelmi eljárásban nemcsak a jogkérdések, hanem a vitás ténykérdések elbírálásának is helye van, a másodbíróság végzését megváltoztatni és a felszámolás bejegyzése iránt rendelkező elsőbírósági végzést úgy a fentieknél, mint saját indokainál fogva — mellőzve mégis a H. Á. örökösei kielégíttetésének, illetve lemondásának, valamint a H. H. örökösei köteles részének kérdésére vonatkozó indokokat — helybenhagyni kellett. == V. ö. Hitelj. Dtár XII. "29. sz. esettel. A zárlat is kétségtelenül a 68,300/191 k 1. M. sz. rendelet 17. §-ában említett ideiglenes intézkedés fogalma alá esik. (Kúria 1921 jan. 11. Pk. IV. 4356 1920. sz.) A m. kir. Kúria: A másodbíróság végzését megváltoztatja és az elsőbíróság végzését indokainál fogva és még azért is helybenhagyja : mert az ideiglenes intézkedés szükségességét egyrészt a H. I. és H. J. által kizárólagos cégtulajdonosi minőségük bejegyeztetése iránt folyamatba tett eljárás, másrészt a texlilhulladékok forgalombahozatalának korlátozásáról szóló rendelet hatályon kívül helyezése is indokolja; továbbá, mert a zárlat is kétségtelenül a 68,300/1914. I. M. sz. rendelet 17. §-ában említett ideiglenes intézkedés fogalma alá esik; végül, mert a zárgondnoki kezelésből az üzletvitel megszüntetése még nem következik és a felszámolók kirendelésével a zárlat a dolog természeténél fogva különben is véget ér. * * = A zárlat a 68,300/1914. I. M. sz. rendelet 17. §-a értelmében kétségtelenül az ideiglenes intézkedés fogalma alá esik ; mert a rendelet a bíróságra bizta, hogy milyen ideiglenes intézkedést tart célravezetőnek. Csak az az aggályos, hogy midőn a bíróságnak módjában áll az üzlet folytatását meg nem bénító és az élet szükségleteihez simuló intézkedéseket tenni, minők pl. a hitelezői védegyletek gyakorlatában beváltak, célszerű-e a nehézkes zárlatot és zárgondnoki kezelést alkalmazni ?