Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Hiteljogi Döntvénytár. számítva írhassa a felperes javára, amikor azt fizetésül a maga részére elfogadta. A 187. alatt csatolt okirat tartalma szerint azonban alperes Rt felperes által fizetett összeget egyideig a felperes javára letétként kezelte, s csak utóbb számolta ei az 1918 április 3. napján fennállott árfolyam alapján a felperes javára. Az alperesnek ebből a magatartásából és a letéti ügylet jogi természetéből kövelkezTk, hogy az alperes nem volt jogosítva a felperes által fizetett levákat a fizetés napján — 1918 ápr. 3-án — fennállott árfolyammal elszámolni, hanem azokat a fentebb kifejtettek szerint csak olyan árfolyammal írhatta a felperes javára, amilyennel azok a leiéti kezelés megszűntekor bírlak, és amelyen azok értékesíthetők voltak. Minthogy azonban a fellebbezési bíróság ítélete arra nézve, hogy a letéti kezelés mikor szűnt meg, s hogy ebben az időpontban a bolgár levának mi volt az árfolyama, téves jogi álláspontjánál fogva tényállást nem tartalmaz, e nélkül pedig a még eldöntésre váró vitás jogkérdés érdemileg el nem bírálható : ugyanazért a fellebbezési bíróság ítéletének a rendelkező részben kiemelt részét a Pp. 543. §-a értelmében feloldani kelleti. — V. ö. az l., 2. és 3. sz. esetekkel. 5. A bankban, a diktatúra közegeinek vezetése és ellenőrzése alatt működött azok az alkalmazottak, akik a felperesek folyószámlájának a Pénzintézeti Központhoz való átutalása körül eljártak, a diktatúra uralma alatti működésük tekintetében a bankkal már korábban létrejött szolgálati viszonyuk dacára sem tekinthetők a bank megbízásából s annak nevében eljárt alkalmazottaknak s akként az ő ténykedéseik vagy mulasztásaik következményeiért a bank kártérítési felelőssége meg nem állapítható. (Kúria 1920 dec. 9. P. IV. 2713/1920. sz.) A m. kir. Kúria: Az alperes felülvizsgálati kérelmének helyt ad s a fellebbezési bíróság ítéletének megváltoztatásával a felpereseket keresetükkel elutasítja.