Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIV. kötet (Budapest, 1922)

Hiteljogi Döntvénytár. 85 zárva lévén, — még aznap közjegyzői letétbe helyezte, a bekövetkezett felülbélyegzés anyagi következményei nem az adóst, hanem a pénzintézetet terhelik. (Kúria 1951 szept. 28. P. IV. 1664/1921. sz.) A kii*. Kúria: A felülvizsgálati kérelemnek, a kereset főtárgyára vonatkozó részében helyet ád, a fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja, a felperes keresetét elutasítja. Indokok: Az 1920. évi március hó 17-én hatályba lépett 2260 1920. M. E. rendelet szerint a pénzintézetek pénztáraikat az 1920 március 17. napján zárva tartani voltak kötelesek. Ez a rendelet kifejezetten abból a célból bocsáttatott ki, hogy a pénzintézetek az osztrák-magyar bankjegyek felülbélyegzésének előkészítésére szükséges munkálatokat elvégezhessék. A hivatkozott rendelet azonban ehhez a rendelkezéséhez semmiféle magánjogi hatályt nem fűz; annak pusztán a felülbélyegzés zavartalan lebonyolítását biztosító rendelkezése tehát a felülbélyegzéssel megbízott pénzintézet részére nem nyújt jogszerű alapot arra, hogy a vele jogügyleti viszonyban álló felek részéről a felülbélyegzés előkészítésének időtartama alatt esedékessé vált pénzbeli tartozás fejében felajánlott teljesítés elfogadását megtagadja s ekként a fizetésre kész adósaira hárítsa át a felülbélyegzés anyagi következményeit, amelyeket szerződésszerű magatartása esetében neki mint hitelezőnek kellett volna esetleg viselnie. A pénztárak csakis a pénzintézeteknek a pénzkezelés és ezzel összefüggő teendők végzésére hivatott belső szervei, magát a céget azonban az igazgatóság képviseli. Ha tehát a kormányhatósági rendelettel a pénzintézet pénztárának, az állam érdekében végzendő teendők miatt való zárvatartása elrendeltetett is, s ezzel kizáralott is az, hogy magánfelek a rendszerint igénybe veendő pénztárnál teljesíthessék a pénzintézetlel szemben fennálló és lejárt tartozásaikra azokat a fizetéseket, melyeket magánjogi érdekeik megóvása végett teljesíteni feltétlenül jogosítottak, magának a pénzintézet igazgatóságának áll kötelességében megadni a módot arra, hogy a magánfelek a pénztár igénybe vétele nélkül, kötelezettségeiket teljesíthessék és a megajánlott fizetés elfogadását a pénztár zárvatartása okából, a pénzintézet megtagadni nem jogosult. Az 1917 márc. 17-én a le nem bélyegzett osztrák-magvar bankjegyek még törvényes fizetési eszközül szolgáltak, mert az 1700 1920. M. E. rendelet szerint ezek a bankjegyek, felülbélvegzés nélkül csakis az 1920 március hó 18. napján szűntek meg törvényes fizetési eszközök lenni.