Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

64 Hiteljogi Döntvénytár. tények tekinletében javaslatba hozott bizonyítást jogszabálysértés nélkül mellőzhette. Mindezekhez képest felperest alaptalan felülvizsgálati kérelmével elutasítani kellett. = V. ö. a :53. sz. esettel és jegyzeteivel. 35. A vasút mentességének érvényesithetése szempontjából az a kocsi, amely műszaki alkotásánál fogva alkalmas arra, hogy a fuvarozással járó veszélyeket lényegesen csökkentse, a nyitott kocsi fogalma alá nem vonható. Nem lehet kétséges, hogy a hézagos oldalfalakkal és védőtetőzettel ellátott vasúti kocsi a vasúti üzem körében felmerülhető veszélyek ellenében jelenlékenyen nagyobb védelmet nyújt a fuvarozott árú biztonsága tekintetében, mint az ilyen védőberendezéssel el nem látott nyitott kocsi. — Kizártnak kell tehát tekinteni azt, hogy a nyitott kocsin való fuvarozás esetére a fuvarozásnak ezzel a különös módjával szemben megállapított jogszabályok alkalmazást nyerjenek, akkor is, amikor a fuvarozás nem ilyen kocsin történt. (Kúria 1919 jan. 30. P. IV. 6021/1918. sz.) A Kúria: A felülvizsgálati kérelmet elutasítja. indokok: A vasúti üzletszabályzat 86. §-ában a vasút részére biztosított mentesség a nyitott kocsin való fuvarozásból járó veszélyekből keletkezett károkra van korlátozva. A felelősség alól való mentesség alapja pedig az, hogy a fuvarozás ily módja mellett a fuvarozott árú biztonsága a jármű szerkezeténél fogva fokozottabb mérvben van veszélyeztetve, mint a nem nyitott kocsin való fuvarozás esetében. A vasút mentességének érvényesíthetése szempontjából tehát az a kocsi, amely műszaki alkotásánál fogva alkalmas arra, hogy a fuvarozással járó ve>zélyeket lényegesen csökkentse, a nyitott kocsi fogalma alá nem vonható.