Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

Tartálomnlutató. XXI ben, ha az egyezség az adósnak vagy az adós tudtával rutinnak ezen rendelet 54. §. 1. pontjában meghatározott magatartása folytán jött létre. Az a körülmény, hogy a hitelező nem értesíttetett a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás folyamatba tételéről ós hogy az adós a hitelező követelését be nem jelentette, a hatálytalanításra jogszerű alapul nem szolgálhat™. _ 8 6. A 4070/1915. M. E. sz. rendelet nem tartalmaz oly intézkedést, mely szerint a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás szempontjából is érvényes külön kielégítési joggal biztosított követelésnek az egyezségi eljárás folyamán teljes összegben való bejelentése, valamint a szavazati jognak az egész követelés erejéig történt gyakorlása és a kényszerogyezségben meghatározott hányadnak az egész követelés arányában történt felvétele azt eredményezné, hogy a hitelező a külön kielégítési jogot a követelésnek az egyezségi hányadot meghaladó részére nézve is elveszítse; ellenkezőleg: a rendelet 18. §-ának ötödik bekezdéséből, mely szerint az egyezségi eljárás megindítása az ezt megelőzőleg érvényesen szerzett külön kielégítési jogokat nem érinti, valamint a 42. negyedik bekezdéséből, mely szerint a külön kielégítési jogról lemondó hitelezőt a szavazati jog tekintetében a többi hitelezőkkel egyenlőnek kell tekinteni, arra kell következtetni, hogy a hitolező az egyezségi hányadot meghaladó összegre vonatkozó külön kielégítési jogot a csődönkívüli kényszeregyezségi eljárás folyamán csak lemondás által