Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

TaiialomiHiitaJő. a hézagos oldalfalakkal és védőtetőzettel ellátott vasúti kocsi a vasúti üzem körében felmerülhető veszélyek ellenében jelentékenyen nagyobb védelmet nyújt a fuvarozott árú biztonsága tekintetében, mint az ilyen védőberendezéssel el nem látott nyitott kocsi. — Kizártnak kell tehát tekinteni azt, hogy a nyitott kocsin való fuvarozás esetére a fuvarozásnak ezzel a különös módjával szemben megállapított jogszabályok alkalmazást nyerjenek, akkor is, amikor a fuvarozás nem ilyen kocsin törtónt™ _ _ ~_ _ ~. 64 36.1. A vasút vétkes gondatlansága fennforog, ha az el nem hárítható szállítási akadályról az árú felett más módon rendel kezhetés végett a feladót nem értesíti, amennyiben őt az értesítésben erőhatalom nem gátolta. A vasút értesítési kötelessége nincs ahhoz kötve, hogy a feladónak módjában áll-e és miként az árú felett más módon rendelkezni. — II. A nyitott kocsin való szállítás veszélyeiből eredhető kár tekintetében a vasút az Ü. Sz.-nek őt mentesíthető rendelkezéseire sikerrel csak akkor hivatkozhat, ha a fuvarozásnak ezzel a módjával járó veszély az ő vétkes gondatlanságának, vagy mulasztásának közrehatása nélkül következett be. Nem lehet azonban szó mentesítő körülményről, ha a vasút a fuvarozás lebonyolítását gátló akadályokról az előírt értesítést mellőzi és az árút hosszabb tartamú veszteglés alá helyezi, s ezzel a feladó rendelkezési jogának kizárásával állandósítja azt a veszélyt, amely a feladó megfelelő rendelkezésével esetleg elhárítható volt volna. Az' értesítés elmulasztásával szemben pedig nem a felperes köteles bizonyítani, hogy az értesítés kézhezvétele esetén módjában állott volna oly módon rendelkezni, hogy a vasúti állomáson veszteglő árúnak elégése lehetetlenné vált volna, hanem a mulasztást mentesítő körülmények igazolására kötelezett vasút tartozott volna oly tényeket bizonyítani, amelyek a felperesnek a veszteglő árú feletti rendelkezés lehetőségét és ez okból az értesítés elmulasztása, s a kár bekövetkezése közti okozatos összefüggés megállapítását kizárják ______„.„ .„ 65 38. A vasút felelős az azzal okozott kárért, hogy a fuvarlevél nélkül érkezett ánít közegei elnézésből a katonai anyaggyüjtóállomás raktártelepének a vágányára állították, mire a katonai hatósás közegei, abban a feltevésben, hogy a hadszíntéren megmentett, vagy onnan oda irányított árú van a kocsiban, az árút a kocsiból kirakták, átvették és katonai célokra felhasználták 09 39. A tévesen a katonai raktár vágányára állított árút a katonaság minden további értesítés és eljárás nélkül felhasználta. Minthogy ekként az árú hadi szolgáltatásként vétetett igénybe, a vasút azzal az értesítésével, amely szerint a szállítmányt a katonai hatóság lefoglalta, a feladót meg nem tévesztette. A vastít elleni igények elévülési ideje tehát csak egy év__ . . 70 57. Az oly nagyfokú rázkódtatás, amely a vasúti kocsik tolatása közben a kocsiban szállított ló elesését és oly zúzódások megtörténtót okozhatja, amelynek következményekép a ló elhullhat, a rendes tolatással járó rázkódást meghaladja, az ily tolatás tehát csakis nagyfokú gondatlanság következménye, amely az Ü. Sz. 86. §. 3. pontja alapján a vasút vétkességét, s ebből folyóan feltétlen kártérítési felelősségét megállapítja _ .... _ 101 67. Ha a vasút hibás közegei ellen büntető úton eljárni helyén valónak látja, ily eljárás folyamatbatétele súlyosabb beszámí-