Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

11-2 fJIileljogi döntvénytár. meghatározza, hogy az állandó munkaképtelenség esetére biztosítón teljes összeg a munkaképtelenség esetében jár; egyúttal ugyanezen szakasz tüzetesen felsorolja a teljes munkaképtelenség eseteit. A balesel állal okozott s az irányadó lényállásban részletesen megjelölt betegség azonban nem olyan, mely a biztosítási szerződés 13. $-a értelmében a teljes munkaképtelenséget megalapítja s ezért nem sértett jogszabályi a fellebbezési bíróság, amikor a kártérítési összeg meghatározásánál nem az állandó munkaképtelenség esetére biztosított teljes összeget, hanem a munkaképtelenség részleges voltánál fogva a biztosítási összeg 60%-ánál nagyobb összeget nem ítélt meg felperesnek. = V. ö. Hitelj. Dtár III. 60.; X. '.7. sz. esetekkel. 6*. A kereskedelmi üzletnek bűnügyi zár alá vétele kapcsolatban a kereskedő ellen kieszközölt büntetőjogi biztosítási végrehajtások foganatosításával olyan külsőleg felismerhető ténykörülmény, amelyből okszerűen következtethető a fizetés megszüntetés állapota. (Kúria 1920 márc 3. P. IV. J 819 1919. sz.) A magyar Kúria: Az alperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. indokok: A fellebbezési bíróság ítéletében helyes okfejtéssel arra a jogkövelkeztetésre jutott, hogy B. Jánosné a hatálytalanítani kért zálogjog előjegyzésekor fizetéseit nem szüntette meg, s így tárgytalan az alperesnek az a felülvizsgálati panasza, hogy a fellebbezési bíróság nem rendelte el a felajánlott bizonyítást a fizetés megszüntetésének nem tudása tekintetében, mert ily irányú bizonyításra szükség sem voll; arra nézve pedig sem az ítéletben, sem a tárgyalási jegyzőkönyvben, illetőleg mellékleteiben nincs adat, hogy az alperes bizonyítani kívánla volna, miként a zálogjogi előjegyzés kérelmezésekor az adósnak a hitelezőkel károsító szándékáról tudomása nem voll. A felülvizsgálati kérelemnek egyéb panaszai pedig alaptalanok, mert a fellebbezési bíróság a magyar Kúria 56. sz. polgárjogi döntvényében elfogadóit jogelveknek megfelelően állapította meg, hogy a hitelező a lejárt váltó alapján nem az anvagi