Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XIII. kötet (Budapest, 1921)

92 Hiteljogi Döntvénytár. 52. /. Foglalónak csak az a készpénz, vagy egyéb érték tekinthető, mely a szerződés megkötésekor, a megkötés jeléül tényleg átadatik. Azonban ha a felek a vételár 10%-át «Angabe»-nak nevezik ugyan, de az a vételár fizetési kikötések között fordul elő aképen, hogy ennek a 10°/o-nak a kifizetése semmiféle előzetes vagy egyidejű ellenszolgáltatástól nincs függővé téve: a helyes értelmezés szerint nem foglalóról, hanem vételárelőlegről van szó. — //. Ha a vevő a vételár megfizetésével késik s az árú még átadva nem lett, az eladó a kereskedelmi törvény ,132. $-a értelmében kártérítést csak úgy igényelhet, ha a szerződés teljesítését is követeli, vagy ha az árát a KT. 347. $-ában foglalt határozatok megtartása mellett a vevő rovására eladja, de nincs joga az eladónak ahhoz, hogy a még csak beszerzendő árú piaci ára és a szerződéses ár közti különbözetet követelje; a KT. ,352. §-ának a vevő késedelmére vonatkozó szabálya akkor is alkalmazandó, ha a vevő — aki a vételárt még ki nem fizette — a teljesítési határidőt be nem várva, már előbb jelenti ki, hogy az árút nem veszi át és a szerződéstől eláll; az eladó tehát — eltérő megállapodás nemlétében — ily esetben sem érvényesíthet más jogot, mint amit részére a KT. 352. §-a biztosit. (Kúria 1949 dec. 4. P. IV. 916 1919. sz'*) A magyar Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével annyiban, amennyiben az a fellebbezési bíróság ítéletének a kereseti és viszontkereseti tőkére, valamint a per és fellebbezési költségekre vonatkozó része ellen irányul, elutasítja ; ellenben a kamatok tekintetében a felülvizsgálati kérelemnek részben helyt ad és a viszontkereseti tőke után a kamatot, a fellebbezési bíróság ítéletének e részben megváltoztatása mellett, csak 1917 dec. 23. napjától számítva ítéli meg.