Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

fJiletjogi Döntvénytár. jogi álláspont azonban téves. A részvénytársaság vezérigazgató­jának a KT. 193. és 43. §-aiból kifolyó jogköre különös meg­hatalmazás nélkül a társasági ügyek vitele tekintetében csak azokra az ügyletekre terjed ki, melyek a társaság rendes ügy­vitelével járnak és csak azokra a jogcselekményekre, amelye­ket a mindennapi ügyvitellel rendszerint járó ügyletek szük­ségessé tesznek. A vezérigazgatónak, mint kereskedelmi megha­talmazottnak a jogkörébe azonban ingatlanok adás-vétele nem tartozik, azokról különös meghatalmazás nélkül a részvénytársa­ságot kötelező hatállyal rendelkezni jogosítva nincsen. Jelen eset­ben olyan ingatlanok elidegenítéséről van szó, amelyek az al­peresre nézve nagy értéket képviselnek, tehát az alperes társa­ság anyagi érdekeit mélyen érintik s azért azoknak elidegenítése a mindennapi rendes ügyvitel körébe nem vonható, oly fontos ügyletet képez, melyre nézve a vezérigazgatónak ahhoz, hogy az alperest kötelező hatállyal eljárhasson, különös meghatalmazásra van szüksége. Az alperesi alapszabályoknak 29. § a világosan kimondja, hogy ingatlanok szerzése, elidegenítése körüli intézke­dések kizárólag az igazgatóságnak vannak fenntartva. Igaz ugyan, hogy B. H. vezérigazgató a XXXVIII. szám alatti kérvényhez, csatolt cégjegyzékkivonat szerint egyszersmind igazgatósági tagja is az alperes cégnek, de mini ilyen is az alperest kötelező hatályú nyilatkozatot csak az igazgatóság utólagos jóváhagyá­sának feltételével tehetne, ami hogy megtörtént volna, bizo­nyítva nincsen. Arra sincs adat, hogy az alperes igazgató­sága tudomásssl bírt volna azokról a kijelentésekről, amelyeket B. H. vezérigazgató a felperesnek tett és az ellen nem tiltako­zott, Minthogy ezek szerint B. H. vezérigazgatónak kijelentései különös meghatalmazás nélkül, illetve az igazgatóságnak hozzá­járulása nélkül az alperes részvénytársaságra nézve kötelező ha­tállyal nem bírnak: a másodbíróság ítéletét megváltoztatni és az elsőbíróság ítéletét az itt felhozott okokból és az ezekkel nem ellen­kező elsőbírósági indokok alapján helyben hagyni kellett. * ¥ - V. ö. Hitelj. Dtár VII. 112., 132.; X. 251. sz. esetekkel. 28. A részvénytársaság fióktelepének további fiók­telepe nem lehet, ennélfogva a külföldi részvény­társaság egyik fióktelepének képviselősége a másik

Next

/
Oldalképek
Tartalom