Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

Hiteljogi Döntvénytár. (Budapesti kir. tábla 1917 szept. 18. P. II. 4151/1917. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A meg nem támadott tényállás szerint alperes a felperesnek 1915 nov. 14-én 1915 dec. 15-re felmondott, de felperes ezen felmondás dacára 1915 dec. 15. után is folytatta tevékenységét az alperes üzletében mindaddig, míg 1916 február hó vége felé népfelkelői szolgálatra bevonult. Felperes az 1917 január 19-én tartott tárgyaláson — a jegyzőkönyv szerint — maga azt adta elő, hogy besoroztatása 1915 szept. 27-én történt ; felülvizsgálati kérelmeben pedig előadja, hogy ezt az alperesnek bejelentette; ellenben azt, hogy alperes a felmondást visszavonta volna, az iratok szerint a felek egyike sem állította és ez tényként meg nem állapíttatott. Ily tényállás mellett az, hogy felperes 1915 dec. 15. után is, az 1916 február végén történt bevonulásig az alperes szolgálatában maradt, nem lehet más, mint a felek között akar kifejezetten, akár hallgatag létrejött oly megállapodásnak az eredménye, mely szerint az eredetileg egy hónapra eszközölt felmondás a bevonulásnak rendeletileg előre meghatározott és köztudomású időpontjáig, vagyis összesen három hónapot valamivé! meghaladó időre meghosszabbíttatott. Ebből következik, hogy a felperes, aki saját álláspontja szerint csak három havi felmondásra tarthatott igényt, ebben a felmondásban már teljes mértékben részesült; további felmondási időre, -illetve az ennek megfelelő további illetményekre tehát jogos igénye nincs; és így ezzel a jogi állásponttal ellenkező panaszai annál is inkább alaptalanok, mert az általa felhívott jogszabályok közül a kereskedelmi törvény 56. §*a a szolgálat teljesítését gátló vétlen balesetre, az ipartörvény 96. §-ának 3. bekezdése pedig nem a háborús katonai szolgálat, hanem a törvényszerű évenkénti gyakorlat céljából történt behívásra vonatkozik; míg a 4118/1915. M. E. számú rendelet a jelen esetben azért nem lehet irányadó, mert a lelek közti szolgálati szerződéi a meg nem támadott tényállás szerint, 1914 dec. 9 én keletkezett, és a hivatkozott rendelet annak 1. §-a értelmében, csak az 1914 július 25-ike előtt létrejött szolgálati szerződésekre alkalmázható; és így a felperes annak a kimondását sem kérheti, hogy alkalmaztatása csak szünetel és a gátló ok elmulta után meg lesz újítható. Végül alaptalan az a panasz is, mely a leszolgált időre esc természetbeni járandóság tekintetében megállapított tényállás ellen irányul: mert a bizonyítékok mikénti mérlegelése — a Pp. 534. §-ának 3. bekezdésében felsorolt megtámadási alapok valamelyi-