Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)

Hiíeljogi Döntvénytár. 2tS 86%-kai, az 1917 év első felében pedig 2132 t-re. azaz 133 %-kai emelkedett, hanem azt a ténykörülményt is, hogy biztosítási díjak, adók és irodaköltségek címén 2—3 f, az épületek, gépek, tartályok s egyéb üzleti berendezések értékcsökkenése címén pedig legkevesebb 5 f, összesen mintegy 8 f további költség merül fel minden kg szénsav előállításánál és így az 1917 év első felében már az előállítási ár 29'32 f-re szökkent fel. Ekként felperes, a 20 t szerződési egységár mellett, az első év eltelte után nemcsak az üzleti haszontól esett el, hanem valóságos kárt is szenvedett s tényleges káia a harmadik év második felében már a vállalati összegnek csaknem 50%-át érte el. Minthogy a háború által okozott s előre nem látott áremelkedés már oly nagymérvű, hogy az a rendes árhullámzás keretébe nem vonható s minthogy felperesnek, mint gyárosnak anyagi romlására vezethetne az, ha az ^ alattihoz hasonló, a háború kitörése előtt több évre megkötött szerződések teljesítésére köteleztetnék: a kir. Kúria megállapította, hogy a gazdasági lehetetlenülés esete ezúttal fennforog, de az csak az előállítási költségek újabb felszökkenésekor, vagyis csak az 1917 év első felében következett be, amikor már a szerződés szerinti harmadik üzleti év háromnegyedrésze eltelt; ehhez képest az A) alatti szerződést — a fellebbezési bíróság ítéletének részben való megváltoztatásával — a következő üzleti év kezdetétől, az 1917 június 26. napjától fogva, a még hátralevő két évre hatályon kívül helyezte, ezt meghaladó felülvizsgálati kérelmével pedig a felperest elutasította. Peres felek részben nyertesek, részben vesztesek lévén, figyelemmel arra is, hogy a keresetnek csak a per folyama alatt bekövetkezett körülmények folytán adatott részben hely: a kir. Kúria a Pp. 543., 508. és 426. §-ai alapján felek "közölt az összes költségeket kölcsönösen megszüntette, i * * = V. ö. a 13. sz. esettel. 15. Amidőn a uételügylet teljesítéseképen a vevő a vétel tárgyát egy nagyobb tömegből álló, ugyanazon fajú s minőségű árúkészletből kiválaszthatja, már az ügylet természetéből is okszerűen következik az, hogy amennyiben a vevő esetleg oly árúkat is kiválaszt, amelyek a szerződésben közelebbről