Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XII. kötet (Budapest, 1920)
10 Hiteljogi Döntvénytár. homonnai vasúti állomás mulasztást követett el, amikor a szóbaníbrgó árúküldeményt a címzett Bahnhoí-Commandónak ki nem szolgáltatta, hanem a szállítmányt tartalmazó vasúti kocsit mint katonai árút szabályszerű átvételi elismervény bevonása nélkül egy katonai árúval megrakott vonathoz csatolva Izbugya-Radványba szállította. A fellebbezési bíróság megállapította ugyan, hogy a kérdéses árú szállítása idején a rendeltetés helyén az orosz betörés által veszélyeztetett állomások és vonatok kiürítése folytán nagymérvű kocsitorlódás és óriási mérvű katonai forgalom állott be, s hogy ugyanekkor a vasúti személyzet cselekvési szabadsága korlátozva volt, de megtelelő tényállítások hiányában nem állapíthatott meg olyan konkrét tényeket, amelyekből arra lehetne következtetni, hogy a forgalmi zavar és a vasúti személyzet cselekvési szabadságának megszorítása olyan fokú volt, amely a vasúti közegeket a szállítmányok kezelése körül előírt gondosság kifejtésében megakadályozta volna, következéskép az alperes megbízásából eljárt Máv.-nak fentebb vázolt mulasztása vétkes gondatlanságnak minősül, minélfogva az alperest a «V. Ü. Sz.» 90. §-a szerint elveszettnek vélelmezendő küldeményért, a «V. Ü. Sz.» 95. §-a értelmében, teljes kártérítési felelősség terheli. Mindezekhez képest alaposan támadja a felperes a fellebbezési bíróságnak a felperest keresetével elutasító döntését, amiért is a felperes felülvizsgálati kérelmének helyt adni, az alsóbírósár gok ítéleteinek megváltoztatásával felperes követelési jogát megállapítani és az elsőbíróságot a rendelkező részben kijelölt további eljárásra kellett utasítani. Ezen jogi álláspont mellett annak a kérdésnek a vizsgálata, hogy az utólagos rendelkezést tartalmazó ajánlott levél mikor érkezett Homonnára, közömbös lévén, a felperesnek az erre vonatkozó tényállás ellen emelt panasza méltatást nem igényel. = V. ö. a 4. sz. alatt közölt esettel és jegyzeteivel. 6. Különböző helyen székelő két hasonló nevű részvénytársaság egy és ugyanazon jogi személynek az esetben sem tekinthető, ha mind a két részvénytársaságnak a részvényesei ugyanazok is. (Kúria 4917 dec. 6. P. IV. 4893/1917. sz. a.)
