Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

3i Bileljogi Döntvénytár. háborús veszélyekkel nem járó helyőrségi szolgálatot teljesít. amely szolgálat a béke idején teljesített katonai szolgálatnál nagyobb veszélyt nem rejt magában és a biztosítótársaság kockázatát annál a kockázatnál, amelyet a feltételek 10. §-a szerint a béke idején katonai szolgálatot teljesítő biztosítóinknál visel, jobban nem emeli. A fellebbezési bíróság irányadó ténymegállapítása szerint az elhalt biztosított S. J., mint népfölkelő, a háború kitörése után katonai szolgálatra behívatott ugyan, azonban csupán a közvetlen hadiműveletek körzetén kívül, Szegeden teljesített helyőrségi szolgálatot, eközben megbetegedeti, kórházba került és ott tuberkulózisban meghalt. A fentebb kifejtettek szerint S. J -nak erre a hadiveszélyekkel nem járó katonai szolgálatára, tehát a biztosítótársaság háború-kockázata ki nem terjedvén, lényegtelen és ezért eljárást szabálysértés nélkül mellőzhető \olt annak megállapítása, hogy S. J. katonai szolgálata mikor kezdődött és mily hosszú ideig tartott, továbbá, hogy a teljesített katonai szolgálata és a halált okozó betegsége közt mily okozati összefüggés van. Ennéllogva ezeknek a tényeknek megállapítására felhozott bizonyítási eljárás mellőzése miatt emelt és eljárási szabálysértésre fektetett, felülvizsgálati panasza alaptalan. A megállapított tényállásból egyúttal — minthogy S. J. biztosított katonai szolgálatát nem teljesítette oly hadműveleteknél, amelyeknél a köz^ ellen vag\ közvetett különös háborús veszély folytán előálló nagyobb kockázat miatt a biztosítótársaság a biztosítási szerződésnek a háború kockázatára kiterjesztését megkívánhatta volna, — helyesen vonta le a fellebbezési bíróság azt a jogi következtetést is, hogy a S. J.-val kötött biztosítási szerződésnél a háború kockázata lenn nem forogván, ez a szerződés a háború kockázatára meghatározott díj be nem fizetése dacára joghatályában fennáll és a felperes kereseti követelése jogos. Alaptalan tehát az alperesnek az anyagi jogszabálysértésre fektetett felülvizsgálati panasza is. Ennéllogva a minden irányban alaptalan felülvizsgálati kérelmet el kellett utasítani. = V. ö. Dr. Hevesi Illésnek a Jogt. Közi. 1916. évf. 13. számában (116. lap). 1917. évf. 7. számában (59. lap) és a Kereskedelmi Jog 1916. évfolyamának 93. és 120. lapjain megjelent dolgozataival és a Magyar Jogászegyletben 1916. évi március 11-én tartott előadásával. — A Kúria a fent közölt esetbem döntölt elsőízben a háborús kockázat kérdésében. — V. ö. Hitelj. Dtár X. 120. sz. esettel.