Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

2*2 Hiteljogi Döntvénytár. (Kúria 1916 nov. 10. P. IV. 1903/1916. sz. a.) A kir. Kúria: A felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A felperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolta, hogy a fellebbezési bíróság jogszabályt sértett, amikor azt állapította meg tényként, hogy ő (felperes) az utólagos teljesítésre határidőt nem kért, mert figyelmen kívül hagyta, illetve tévesen értelmezte a felperes által az alpereshez írt 3. és 4. sz. alatt csatolt levelek tartalmát, amelyekből szerinte nyílván kitűnik, hogy az utólagos teljesítésre határidőt kért. Ez a panasz alaptalan. Tényállás valóságának vagy valótlanságának megállapítását ugyanis csak azon az alapon lehet felülvizsgálni, hogy a megállapítás jogszabály helytelen alkalmazásával vagy mellőzésével, vagy nyílvánvalólag helytelen ténybeli következtetéssel történt; vagy hogy az iratok tartalmával ellentétben áll; ez az eset azonban ezúttal fenn nem forog, mert sem a 3. sem a 4. sz. alatt csatolt levelek tartalmából nem tűnik ki, hogy felperes az alperestől az utólagos teljesítésre az elállási nyilatkozat közléséig határidőt kért volna és így ezeknek a leveleknek a tartalmát a fellebbezési bíróság nem értelmezte helytelenül és illetve nem sértett jogszabályt, amikor tényként megállapította, hogy a felperes az utólagos teljesítésre határidőt nem kért. Alaptalan felperesnek felülvizsgálati kérelmében előadott az a panasza is, hogy a fellebbezési bíróság anyagi jogszabályt sértett, amikor kimondotta, hogy az utólagos teljesítésre határidő csak annak jár, aki ezt kéri, mert szerinte annak a félnek, aki az ügylettől elállani kíván, a KT. 354. §-a értelmében kötelessége, hogy az utólagos teljesítésre határidőt adjon kérelem nélkül is. Alaptalan pedig ez a panasz azért, mert a KT. 354. §-ának azon rendelkezéséből, hogy az utólagos teljesítésre határidő engedélyezendő, okszerűleg következik, hogy azt a késedelemben levő félnek kérnie kell, amint ezt különben is az állandó bírói gyakorlat megállapította. Minthogy a fenn előadottak szerint a fellebbezési bíróság jogszabálysértés nélkül állapította meg tényként azt, hogy a felperes az utólagos teljesítésre határidőt nem kért és így ez a ténymegállapítás a Pp. 534. §-a értelmében a felülvizsgálati eljárásnál is irányadó, minthogy ebből a ténymegállapításból a fellebbezési bíróság helyesen vonta le azt a jogi következtetést, hogy az alperes jogosan állhatott el az ügylettől a felperes késedelme miatt, minthogy ezek szerint a felülvizsgálati kérelem-