Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) XI. kötet (Budapest, 1918)

4 Hiteljogi Döntvénytár. nem R. testv. neve alalt, hanem R. I). cége alatt vezettetett és amennyiben a váltóra mégis R. tesív. neve is aláíratott, ebből okszerűen megállapítható, hogy ez az aláírás a gyógyszertárra vonatkozott. * * = I. A bírói gyakorlat — szórványos esetektől eltekintve (Kúria 133/1898) — a gyógyszerészt kereskedőnek tekinti. Dtár r. f. XXI. 24., Dtár III. í. XVII. 340. lap., Hitelj. Dtár VI. 227. 1. 2. Abból a körülményből, hogy a vitás ügyletet megelőzőleg a felek egy ízben már hasonnemű ügyletet kötöttek, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a felek a vitás ügyletet megelőzőleg egymással üzleti összeköttetésben állottak. (Kúria 1916 nov. 17. P. IV. 2125/1916. sz. a.) A kir. Kúria: Felperest felülvizsgálati kérelmével elutasítja. Indokok: A fellebbezési bíróság ítéleti tényállása szerint K. József tanú azt vallotta, hogy az alperes által szállítandó tengeri Bácstóvároson veendő át és annak vételára az átvételkor készpénzben fizetendő ki. Ez a ténymegállapítás egyezik K. József tanúnak jegyzőkönyvbe foglalt vallomásával s így a felperes a megállapított és az iratokkal egyező ítéleti tényállással szemben tévesen hivatkozik felülvizsgálati kérelmében arra, hogy az nyert megállapítást, hogy az ügylet «ab vasútállomás Bácstóváros» köttetett s így e téves ténykörülményhez íűzött összes jogi következtetése is teljesen alaptalan. A felülvizsgálati kérelem a KT. 320. §-ának jogszabálysértéssel történt alkalmazását is panaszolja és pedig azon az alapon, hogy a fellebbezési bíróság nem vette tekintetbe azt a tényt, hogy a felek közt a keresetben állított ügyletet megelőzőleg 300 q zabra és 200 q babra vonatkozó vételi ügylet létesült, s hogy a felek közt ennek az ügyletnek lebonyolítása céljából élénk levelezés folyt. Ez a panasz is alaptalan, mert abból a körülményből, hogy a vitás ügyletet megelőzőleg a felek egy ízben már hasonnemü ügyletet kötöttek, nem lehet azt a következtetést levonni, hogy a felek a vitás ügyletet megelőzőleg egymással üzleti összeköttetésben állottak. Ilyen üzleti összeköttetés hiányában pedig az alperes B) alatti levélre való válaszadás elmulasztásával nem te-